- 1
- Ezek után elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl.
- Ezek után Jézus átkelt a Galileai-tengeren, más néven a Tiberiás taván.
- 2
- És nagy sokaság követé őt, mivelhogy látják vala az ő csodatételeit, a melyeket cselekszik vala a betegeken.
- Nagy sokaság követte, mivel látták csodatetteit, amelyeket a betegekkel tett.
- 3
- Felméne pedig Jézus a hegyre, és leüle ott a tanítványaival.
- Felment Jézus a hegyre, és leült ott a tanítványaival.
- 4
- Közel vala pedig husvét, a zsidók ünnepe.
- Közel volt a húsvét, a zsidók ünnepe.
- 5
- Mikor azért felemelé Jézus a szemeit, és látá, hogy nagy sokaság jő hozzá, monda Filepnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ehessenek ezek?
- Amikor Jézus feltekintett, és látta, hogy nagy sokaság jön hozzá, azt mondta Fülöpnek: Honnan vegyünk kenyeret, hogy ezek ehessenek?
- 6
- Ezt pedig azért mondá, hogy próbára tegye őt; mert ő maga tudta, mit akar vala cselekedni.
- Ezt pedig azért mondta, hogy próbára tegye, mert ő már tudta, mit fog tenni.
- 7
- Felele néki Filep: Kétszáz dénár árú kenyér nem elég ezeknek, hogy mindenikök kapjon valami keveset.
- Fülöp így válaszolt: Kétszáz dénár árú kenyér sem lenne elég ezeknek, hogy mindenki kapjon valami keveset.
- 8
- Monda néki egy az ő tanítványai közül, András, a Simon Péter testvére:
- Akkor az egyik tanítványa, András, Simon Péter testvére, azt mondta neki:
- 9
- Van itt egy gyermek, a kinek van öt árpa kenyere és két hala; de mi az ennyinek?
- Van itt egy gyermek, akinek öt árpakenyere és két hala van, de mi az ennyinek?
- 10
- Jézus pedig monda: Ültessétek le az embereket. Nagy fű vala pedig azon a helyen. Leülének azért a férfiak, számszerint mintegy ötezeren.
- Jézus pedig azt mondta: Ültessétek le az embereket. Nagy fű volt azon a helyen, és leültek a férfiak, szám szerint mintegy ötezren.
- 11
- Jézus pedig vevé a kenyereket, és hálát adván, adta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a leülteknek; hasonlóképen a halakból is, a mennyit akarnak vala.
- Jézus pedig vette a kenyereket, hálát adott, és szétosztotta az ott ülőknek, hasonlóképpen a halakat is, amennyit akartak.
- 12
- A mint pedig betelének, monda az ő tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, hogy semmi el ne veszszen.
- Amikor jóllaktak, azt mondta tanítványainak: Szedjétek össze a megmaradt darabokat, nehogy kárba vesszenek!
- 13
- Összeszedék azért, és megtöltének tizenkét kosarat az öt árpa kenyérből való darabokkal, a melyek megmaradtak vala az evők után.
- Összeszedték azért, és tizenkét kosarat töltöttek meg az öt árpakenyérből való darabokkal, amelyek megmaradtak az étkezők után.
- 14
- Az emberek azért látva a jelt, a melyet Jézus tőn, mondának: Bizonnyal ez ama próféta, a ki eljövendő vala a világra.
- Az emberek, amikor látták a csodálatos jelt, amelyet Jézus tett, azt mondták: Valóban ez az a próféta, akinek el kellett jönnie a világra.
- 15
- Jézus azért, a mint észrevevé, hogy jőni akarnak és őt elragadni, hogy királylyá tegyék, ismét elvonula egymaga a hegyre.
- Amikor Jézus észrevette, hogy jönnek, és erőszakkal királlyá akarják tenni, visszavonult ismét a hegyre egymagában.
- 16
- Mikor pedig estveledék, lemenének az ő tanítványai a tengerhez,
- Amikor pedig esteledett, tanítványai lementek a tengerhez,
- 17
- És beszállva a hajóba, mennek vala a tengeren túl Kapernaumba. És már sötétség volt, és még nem ment vala hozzájuk Jézus.
- és hajóba szálltak, hogy átmenjenek a tengeren túli Kapernaumba. Már sötét volt, de Jézus még mindig nem jött oda hozzájuk.
- 18
- És a tenger a nagy szél fúvása miatt háborog vala.
- A tenger pedig az erős szél miatt háborgott.
- 19
- Mikor azért huszonöt, vagy harmincz futamatnyira beevezének, megláták Jézust, a mint jár vala a tengeren és a hajóhoz közeledik vala: és megrémülének.
- Amikor azért huszonöt- vagy harmincfutamnyira beeveztek, és meglátták Jézust, amint a tengeren jár, és a hajóhoz közeledik, megrémültek.
- 20
- Ő pedig monda nékik: Én vagyok, ne féljetek!
- Ő pedig azt mondta nekik: Én vagyok, ne féljetek!
- 21
- Be akarák azért őt venni a hajóba: és a hajó azonnal ama földnél vala, a melyre menének.
- Akkor be akarták venni a hajóba, de a hajó máris azon a parton volt, ahova tartottak.
- 22
- Másnap a sokaság, a mely a tengeren túl állott vala, látva, hogy nem vala ott más hajó, csak az az egy, a melybe a Jézus tanítványai szállottak, és hogy Jézus nem ment be az ő tanítványaival a hajóba, hanem csak az ő tanítványai mentek el,
- Másnap a tenger túlsó partján maradt sokaság látta, hogy nem volt ott más hajó, csak az az egy, és hogy Jézus nem szállt be a tanítványaival a hajóba, hanem csak tanítványai mentek el.
- 23
- De jöttek [más] hajók Tiberiásból közel ahhoz a helyhez, a hol a kenyeret ették, miután hálákat adott az Úr:
- De jöttek hajók Tiberiásból annak a helynek a közelébe, ahol a kenyeret ették, miután hálát adott az Úr.
- 24
- Mikor azért látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, beszállának ők is a hajókba, és elmenének Kapernaumba, keresvén Jézust.
- És amikor látta a sokaság, hogy sem Jézus, sem a tanítványai nincsenek ott, ők is hajókba szálltak, és Kapernaumba mentek Jézust keresni.
- 25
- És megtalálván őt a tengeren túl, mondának néki: Mester, mikor jöttél ide?
- Amikor megtalálták a tengeren túl, azt kérdezték tőle: Mester, mikor jöttél ide?
- 26
- Felele nékik Jézus és monda: Bizony, bizony mondom néktek: nem azért kerestek engem, hogy jeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek ama kenyerekből, és jóllaktatok.
- Jézus pedig így válaszolt: Bizony, bizony mondom nektek, nem azért kerestek engem, mert csodajeleket láttatok, hanem azért, mert ettetek a kenyerekből, és jóllaktatok.
- 27
- Munkálkodjatok ne az eledelért, a mely elvész, hanem az eledelért, a mely megmarad az örök életre, a melyet az embernek Fia ád majd néktek; mert őt az Atya pecsételte el, az Isten.
- Ne a veszendő eledelért fáradozzatok, hanem azért az örök életre megmaradó eledelért, amelyet az Emberfia ad majd nektek, akin az Atya Isten pecsétje van.
- 28
- Mondának azért néki: Mit csináljunk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
- Ekkor azt kérdezték tőle: Mit kell tennünk, hogy az Isten dolgait cselekedjük?
- 29
- Felele Jézus és monda nékik: Az az Isten dolga, hogy higyjetek abban, a kit ő küldött.
- Jézus így válaszolt nekik: Az az Isten dolga, hogy higgyetek abban, akit ő küldött.
- 30
- Mondának azért néki: Micsoda jelt mutatsz tehát te, hogy lássuk és higyjünk néked? Mit művelsz?
- Erre azt kérdezték: Te milyen jelt mutatsz, hogy lássuk, és higgyünk neked? Mit teszel?
- 31
- A mi atyáink a mannát ették a pusztában; a mint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
- Atyáink a mannát ették a pusztában, ahogy meg van írva: Mennyei kenyeret adott nekik enni.
- 32
- Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.
- Erre Jézus azt mondta nekik: Bizony, bizony mondom nektek, nem Mózes adta nektek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd nektek az igazi mennyei kenyeret,
- 33
- Mert az az Istennek kenyere, a mely mennyből száll alá, és életet ád a világnak.
- mert az az Isten kenyere, amely a mennyből száll alá, és életet ad a világnak.
- 34
- Mondának azért néki: Uram, mindenkor add nékünk ezt a kenyeret!
- Akkor azt mondták neki: Uram, add nekünk mindenkor ezt a kenyeret!
- 35
- Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; a ki hozzám jő, semmiképen meg nem éhezik, és a ki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha.
- Jézus pedig azt válaszolta: Én vagyok az élet kenyere, aki hozzám jön, nem éhezik meg soha, és aki hisz bennem, nem szomjazik meg soha.
- 36
- De mondám néktek, hogy noha láttatok is engem, még sem hisztek.
- De megmondtam nektek, hogy noha láttatok engem, mégsem hisztek.
- 37
- Minden, a mit nékem ád az Atya, én hozzám jő; és azt, a ki hozzám jő, semmiképen ki nem vetem.
- Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, azt semmiképpen nem taszítom el.
- 38
- Mert azért szállottam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, a ki elküldött engem.
- Mert azért szálltam le a mennyből, hogy ne a magam akaratát cselekedjem, hanem annak akaratát, aki elküldött engem.
- 39
- Az pedig az Atyának akarata, a ki elküldött engem, hogy a mit nékem adott, abból semmit el ne veszítsek, hanem feltámaszszam azt az utolsó napon.
- Az pedig annak akarata, aki elküldött engem, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam azt az utolsó napon.
- 40
- Az pedig annak az akarata, a ki elküldött engem, hogy mindaz, a ki látja a Fiút és hisz ő benne, örök élete legyen; és én feltámaszszam azt azt utolsó napon.
- Az pedig az én Atyámnak akarata, hogy aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen, és feltámasszam az utolsó napon.
- 41
- Zúgolódának azért a zsidók ő ellene, hogy azt mondá: Én vagyok az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá.
- A zsidók zúgolódtak ellene, mert azt mondta: Én vagyok az a kenyér, amely a mennyből szállt alá.
- 42
- És mondának: Nem ez-é Jézus, a József fia, a kinek mi ismerjük atyját és anyját? mimódon mondja hát ez, hogy: A mennyből szállottam alá?
- És azt mondták: Nemde Jézus ez, a József fia, akinek ismerjük az apját és az anyját? Hogyan mondhatja akkor, hogy a mennyből szállt alá?
- 43
- Felele azért Jézus és monda nékik: Ne zúgolódjatok egymás között!
- Jézus ekkor így válaszolt: Ne zúgolódjatok egymás között!
- 44
- Senki sem jöhet én hozzám, hanemha az Atya vonja azt, a ki elküldött engem; én pedig feltámasztom azt az utolsó napon.
- Senki sem jöhet énhozzám, ha az Atya, aki elküldött engem, nem vonzza őt, én pedig feltámasztom majd az utolsó napon.
- 45
- Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Valaki azért az Atyától hallott, és tanult, én hozzám jő.
- Meg van írva a prófétáknál: És mindnyájan Istentől tanítottak lesznek. Mindaz, aki hallja az Atyát, és tanul tőle, énhozzám jön.
- 46
- Nem hogy az Atyát valaki látta, csak az, a ki Istentől van, az látta az Atyát.
- Nem mintha valaki is látta volna az Atyát, csak aki az Istentől van, az látta az Atyát.
- 47
- Bizony, bizony mondom néktek: A ki én bennem hisz, örök élete van annak.
- Bizony, bizony mondom nektek, aki hisz, annak örök élete van.
- 48
- Én vagyok az életnek kenyere.
- Én vagyok az élet kenyere.
- 49
- A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
- A ti atyáitok a mannát ették a pusztában, és meghaltak.
- 50
- Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá, hogy kiki egyék belőle és meg ne haljon.
- De ez az a kenyér, amely a mennyből szállt alá, hogy aki eszik belőle, ne haljon meg.
- 51
- Én vagyok amaz élő kenyér, a mely a mennyből szállott alá; ha valaki eszik e kenyérből, él örökké. És az a kenyér pedig, a melyet én adok, az én testem, a melyet én adok a világ életéért.
- Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt alá, ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké. Ez a kenyér pedig az én testem, amelyet odaadok a világ életéért.
- 52
- Tusakodának azért a zsidók egymás között, mondván: Mimódon adhatja ez nékünk a testét, hogy [azt] együk?
- A zsidók egymás között vitatkozni kezdtek, és azt kérdezték: Hogyan adhatja nekünk a testét, hogy azt együk?
- 53
- Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem iszszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
- Jézus azt mondta nekik: Bizony, bizony mondom nektek, ha nem eszitek az Emberfiának testét, és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek.
- 54
- A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon.
- Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom az utolsó napon.
- 55
- Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital.
- Mert az én testem bizony étel, és az én vérem bizony ital.
- 56
- A ki eszi az én testemet és iszsza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban.
- Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én is őbenne.
- 57
- A miként elküldött engem amaz élő Atya, és én az Atya által élek: akként az is, a ki engem eszik, él én általam.
- Ahogy elküldött engem az élő Atya, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, élni fog általam.
- 58
- Ez az a kenyér, a mely a mennyből szállott alá; nem úgy, a mint a ti atyáitok evék a mannát és meghalának: a ki ezt a kenyeret eszi, él örökké.
- Ez a kenyér, amely a mennyből szállt alá, nem olyan, mint amilyet atyáitok ettek, és meghaltak: aki ezt a kenyeret eszi, élni fog örökké.
- 59
- Ezeket mondá a zsinagógában, a mikor tanít vala Kapernaumban.
- Ezeket mondta, amikor Kapernaumban, a zsinagógában tanított.
- 60
- Sokan azért, a kik hallák [ezeket] az ő tanítványai közül, mondának: Kemény beszéd ez; ki hallgathatja őt?
- A tanítványai közül többen, akik ezt hallották, azt mondták: Kemény beszéd ez, ki tudja ezt megérteni?
- 61
- Tudván pedig Jézus ő magában, hogy e miatt zúgolódnak az ő tanítványai, monda nékik: Titeket ez megbotránkoztat?
- Mivel Jézus magától is tudta, hogy emiatt zúgolódnak tanítványai, azt mondta nekik: Ez megbotránkoztat titeket?
- 62
- Hát ha meglátjátok az embernek Fiát felszállani oda, a hol elébb vala?!
- Hát ha majd meglátjátok az Emberfiát felmenni oda, ahol korábban volt!
- 63
- A lélek az, a mi megelevenít, a test nem használ semmit: a beszédek, a melyeket én szólok néktek, lélek és élet.
- A lélek az, ami megelevenít, a test nem használ semmit; a beszédek, amelyeket mondtam nektek, lélek és élet.
- 64
- De vannak némelyek közöttetek, a kik nem hisznek. Mert eleitől fogva tudta Jézus, kik azok, a kik nem hisznek, és ki az, a ki elárulja őt.
- De vannak közöttetek némelyek, akik nem hisznek. Mert Jézus kezdettől fogva tudta, hogy kik azok, akik nem hisznek, és ki az, aki elárulja őt.
- 65
- És monda: Azért mondtam néktek, hogy senki sem jöhet én hozzám, hanemha az én Atyámtól van megadva néki.
- És azt mondta: Ezért mondtam nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg az Atya neki.
- 66
- Ettől fogva sokan visszavonulának az ő tanítványai közül és nem járnak vala többé ő vele.
- Ettől fogva sokan visszavonultak a tanítványai közül, és többé nem jártak vele.
- 67
- Monda azért Jézus a tizenkettőnek: Vajjon ti is el akartok-é menni?
- Jézus meg is kérdezte a tizenkettőt: Vajon ti is el akartok menni?
- 68
- Felele néki Simon Péter: Uram, kihez mehetnénk? Örök életnek beszéde van te nálad.
- Simon Péter így válaszolt: Uram, kihez mehetnénk? Örök élet beszéde van tenálad,
- 69
- És mi elhittük és megismertük, hogy te vagy a Krisztus, az élő Istennek Fia.
- és mi elhittük és megismertük, hogy te vagy az Isten Szentje.
- 70
- Felele nékik Jézus: Nem én választottalak-é ki titeket, a tizenkettőt? és egy közületek ördög.
- Jézus azt felelte: Nemde én választottalak ki titeket, a tizenkettőt? De egy közületek ördög.
- 71
- Értette pedig Júdás Iskáriótest, Simon fiát, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
- Ezt pedig Júdás Iskáriótesre értette, Simon fiára, mert ez akarta őt elárulni, noha egy volt a tizenkettő közül.
Színjelzés
- Károli Gáspár Fordítás
- Revideált Károli Biblia (Veritas)
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 16
Kétéves:
- I. év: 5Móz 2
- II. év: Ézs 30
- ApCsel 10:23b-48
- Zsolt 134:1-3
- Péld 17:9-11
Példabeszéd
Könyörület és hűség törli el a bűnt, és az ÚR félelme távol tart a gonosztól.