Online Biblia

1

Dáriusnak, az Asvérus fiának első esztendejében, a ki a Médiabeliek nemzetségéből vala, a ki királylyá tétetett vala a Káldeusok országán;

A médek nemzetségéből származó Dáriusnak, Ahasvérus fiának első esztendejében, miután királlyá tették a káldeusok országán,

2

Uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megfigyeltem a könyvekben az esztendők számát, a melyről az Úr ígéje lőn Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelni Jeruzsálem omladékain.

uralkodásának első esztendejében én, Dániel, megértettem a könyvekből azoknak az esztendőknek a számát, amelyről az ÚR igéje szólt Jeremiás prófétához, hogy hetven esztendőnek kell eltelnie a rommá lett Jeruzsálem fölött.

3

És orczámat az Úr Istenhez emelém, hogy keressem [őt] imádsággal, könyörgéssel, bőjtöléssel, zsákban és hamuban.

Arcomat az Úr Isten felé fordítottam, hogy keressem őt imádsággal, könyörgéssel, böjtöléssel, zsákban és hamuban.

4

És imádkozám az Úrhoz, az én Istenemhez, és vallást tevék, és mondám: Kérlek, oh Uram, nagy és rettenetes Isten, a ki megtartja a szövetséget és a kegyességet azoknak, a kik őt szeretik és teljesítik az ő parancsolatait.

Imádkoztam az ÚRhoz, az én Istenemhez, és bűnvallást tettem e szavakkal: Ó, Uram, nagy és félelmes Isten, aki megtartja a szövetséget és az irgalmat azok iránt, akik őt szeretik és teljesítik parancsolatait!

5

Vétkeztünk és gonoszságot míveltünk, hitetlenül cselekedtünk és pártot ütöttünk ellened, és eltávoztunk a te parancsolataidtól és ítéleteidtől.

Vétkeztünk, és hamisan cselekedtünk, gonoszságot műveltünk, és föllázadtunk ellened; eltértünk parancsaidtól és törvényeidtől.

6

És nem hallgatánk a te szolgáidra, a prófétákra, a kik a te nevedben szóltak a mi királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének.

Nem hallgattunk szolgáidra, a prófétákra, akik a te nevedben szóltak királyainknak, fejedelmeinknek, atyáinknak és az ország egész népének.

7

Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, a melylyel vétkeztek ellened.

Tied, Uram, az igazság, mienk pedig arcunk pirulása: mienk és Júda férfiaié, Jeruzsálem lakóié és egész Izráelé, a közel és távol lévőké mindazokban az országokban, ahová kivetetted őket gonoszságuk miatt, amellyel vétkeztek ellened.

8

Miénk, oh Uram, orczánk pirulása, a mi királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, a kik vétkeztünk ellened.

Mienk, ó, URam, arcunk pirulása: királyainké, fejedelmeinké és atyáinké, akik vétkeztünk ellened.

9

A mi Urunké Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene;

A mi Urunké, Istenünké az irgalmasság és a bocsánat, mert pártot ütöttünk ellene.

10

És nem hallgattunk az Úrnak, a mi Istenünknek szavára, hogy járjunk az ő törvényeiben, a melyeket előnkbe adott, az ő szolgái, a próféták által.

Nem hallgattunk az ÚRnak, a mi Istenünknek szavára, hogy törvényei szerint járjunk, amelyeket elénk adott szolgái, a próféták által.

11

És az egész Izráel áthágta a te törvényedet, és elhajlottak, hogy ne hallgassanak a te szódra. Ezért reánk szakad az átok és eskü, a mely meg van írva Mózesnek, az Isten szolgájának törvényében; mert vétkeztünk ellene!

Az egész Izráel áthágta törvényedet, elhajoltak, és nem hallgattak szavadra. Azért szakadt ránk az átok és eskü, amely meg van írva Mózesnek, Isten szolgájának a törvényében, mert vétkeztünk ellene!

12

És teljesíté az ő szavait, a melyeket szóla ellenünk és a mi bíráink ellen, a kik minket ítéltek, hogy nagy veszedelmet hoz reánk; mert nem történt olyan az egész ég alatt, a milyen történt Jeruzsálemben.

Beteljesítette szavát, amelyet ellenünk és bíráink ellen szólt, akik fölöttünk bíráskodtak, hogy nagy veszedelmet hoz ránk. Mert nem történt olyan sehol az egész ég alatt, mint ami Jeruzsálemben történt.

13

A mint írva van a Mózes törvényében, az a veszedelem mind reánk jöve! És az Úrnak, a mi Istenünknek szine előtt nem esedeztünk, hogy megtértünk volna a mi álnokságainkból, és figyeltünk volna a te igazságodra.

Ránk jött mindaz a veszedelem, amely meg van írva Mózes törvényében! Mégsem esedeztünk az ÚRnak, Istenünknek színe előtt, hogy megtértünk volna álnokságainkból, és ügyeltünk volna igazságodra.

14

Azért készen tartotta az Úr a veszedelmet, és azt reánk hozá: mert igaz az Úr, a mi Istenünk minden cselekedetében, melyeket cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára.

Ezért gondja volt az ÚRnak arra, hogy ránk hozza a veszedelmet. Mert igaz az ÚR, a mi Istenünk minden cselekedetében, amelyet cselekszik; mert nem hallgattunk az ő szavára.

15

Most azért, oh mi Urunk, Istenünk! a ki kihoztad a te népedet Égyiptom földéből hatalmas kézzel, és nevet szereztél magadnak, mint ma is van: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!

Most azért, ó, mi Urunk, Istenünk, aki hatalmas kézzel kihoztad népedet Egyiptom földjéről, és nevet szereztél magadnak mindmáig: vétkeztünk, gonoszul cselekedtünk!

16

Uram, a te igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől, a te szentséges hegyedtől, mert a mi bűneinkért és a mi atyáink hamisságaiért gyalázatára van Jeruzsálem és a te néped mindeneknek mi körültünk.

Uram, igazságod teljessége szerint forduljon el, kérlek, a te haragod és búsulásod a te városodtól, Jeruzsálemtől és szentséges hegyedtől! Mert a mi vétkeink és atyáink álnoksága miatt gyalázta Jeruzsálemet és a te népedet mindenki körülöttünk.

17

És most hallgasd meg, oh Istenünk, a te szolgádnak könyörgését és esedezéseit, és világosítsd meg az Úrért a te orczádat a te szent helyeden, a mely elpusztíttatott.

És most hallgasd meg, Istenünk, szolgád imádságát és könyörgését, és önmagadért, Urunk, ragyogtasd arcodat a szent helyre, amely elpusztult!

18

Hajtsad, én Istenem, a te füledet [hozzánk] és hallgass meg; nyisd meg szemeidet és tekintsd meg a mi pusztulásunkat és a várost, a mely a te nevedről neveztetik; mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban [bízva] terjesztjük elődbe a mi esedezéseinket.

Én Istenem, fordítsd felénk füledet, és hallgass meg minket! Nyisd ki szemedet, és tekints pusztulásunkra és a városra, amely a te nevedet viseli! Mert nem a mi igazságunkban, hanem a te nagy irgalmasságodban bízva terjesztjük eléd könyörgéseinket.

19

Uram, hallgass meg! Uram, légy kegyelmes! Uram, légy figyelmetes, és cselekedd meg, ne késedelmezzél tennen magadért, oh én Istenem; mert a te nevedről neveztetik a te városod és a te néped.

Uram, hallgass meg! Uram, bocsáss meg! Uram, figyelj ránk, és cselekedj, ne késlekedj – önmagadért, én Istenem, mert a te nevedet viseli a te városod és a te néped!

20

És még szólék és imádkozám, és vallást tevék az én bűnömről, és az én népemnek, az Izráelnek bűnéről; és esedezésemet az Úr elé, az én Istenem elé terjesztém az én Istenemnek szent hegyéért.

Még beszéltem, imádkoztam, és vallást tettem vétkemről, és népemnek, Izráelnek bűnéről, és Istenem szent hegyéért mondott könyörgésemet az ÚR, az én Istenem elé terjesztettem,

21

És még az imádságot mondom vala, mikor ama férfiú, Gábriel, a kit elébb a látomásban láttam vala, sebességgel repülvén, megillete engem az estvéli áldozat idején.

még mondtam az imádságot, amikor Gábriel, az a férfiú, akit az előbb a látomásban láttam, sebesen hozzám repült, megérintett engem az esti áldozat idején.

22

És értésemre adá, és szóla nékem és monda: Dániel, most jöttem ki, hogy értelemre tanítsalak.

Ezt adta értésemre, és így szólt hozzám: Dániel, azért jöttem el, hogy a helyes megértésre tanítsalak.

23

A te esedezésed kezdetén egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy megjelentsem; mert te kedves vagy: vedd eszedbe azért a szózatot, és értsd meg a látomást!

Amikor könyörögni kezdtél, egy szózat támadt, és én eljöttem, hogy elmondjam azt neked, mert te kedves vagy Isten előtt. Gondold meg azért a szózatot, és értsd meg a látomást!

24

Hetven hét szabatott a te népedre és szent városodra, hogy vége szakadjon a gonoszságnak és bepecsételtessék a bűn, és hogy eltöröltessék a hamisság és elhozassék az örök igazság, és bepecsételtessék a látomás és a próféták, és felkenettessék a Szentek szente.

Hetven hét van kiszabva népedre és szent városodra, hogy megszűnjön a törvényszegés, és véget érjen a bűn, eltöröltessék az álnokság, és eljöjjön az örökkévaló igazság, lepecsételjék a prófétálást és a látomást, és felkenjék a szentek szentjét.

25

Tudd meg azért és vedd eszedbe: A Jeruzsálem újraépíttetése felől való szózat keletkezésétől a Messiás- fejedelemig hét hét és hatvankét hét van és újra megépíttetnek az utczák és a kerítések, még pedig viszontagságos időkben.

Tudd meg azért, és gondold meg: a Jeruzsálem újraépítése felől való szózat keletkezésétől a Messiás-fejedelemig hét hét és hatvankét hét van; újra megépítik az utcákat és a kerítéseket, mégpedig viszontagságos időkben.

26

A hatvankét hét mulva pedig kiirtatik a Messiás és senkije sem lesz. És a várost és a szenthelyet elpusztítja a következő fejedelem népe; és vége lesz [mintegy] vízözön által, és végig tart a háború, elhatároztatott a pusztulás.

A hatvankét hét elmúltával pedig kiirtják a Messiást, és senkije sem lesz. A várost és a szent helyet pedig elpusztítja a következő fejedelem népe. Vége lesz mintegy vízözön által, és eldöntött tény, hogy pusztán áll a háború végéig.

27

És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felén véget vet a véres áldozatnak és az ételáldozatnak, és útálatosságok szárnyán pusztít, a míg az enyészet és a mi elhatároztatott, a pusztítóra szakad.

És egy héten át sokakkal megerősíti a szövetséget, de a hét felénél véget vet a véresáldozatnak és az ételáldozatnak, és utálatosságok szárnyán jön pusztítva, míg rá nem szakad a pusztítóra az elvégeztetett pusztulás.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

A zuhanó repülőn mondott ima
Arcunk pirulása
Mindennek rendelt ideje van
Reménység a sötétségben