Online Biblia

1

Belsazár király uralkodásának harmadik esztendejében látomás jelenék meg nékem, Dánielnek, annak utánna, a mely először jelent meg nékem.

Bélsaccar király uralkodásának harmadik esztendejében látomás jelent meg nekem, Dánielnek, azt követően, amely először jelent meg nekem.

2

És láték látomásban; és mikor láték, Susán várában voltam, a mely Elám tartományában van; és láték látomásban, és ímé az Ulai folyam mellett valék.

Azt láttam a látomásban, hogy Súsán várában vagyok, Élám tartományban, és láttam látomásban, hogy íme, az Úlaj folyam mellett vagyok.

3

És felemelém szemeimet és látám, és ímé egy kos álla a folyam előtt, és két szarva vala; és az a két szarv magas vala, de egyik a másiknál magasabb, és a magasabb később növekedék.

Fölemeltem a szememet, és láttam, hogy íme, egy kos áll a folyam előtt, amelynek két szarva volt. A két szarv magas volt, de az egyik magasabb, mint a másik, és a magasabb később nőtt ki.

4

Látám azt a kost [szarvaival] öklelkezni napnyugot, észak és dél felé; és semmi állat sem állhata meg előtte, és senki sem szabadíthata meg kezéből, és tetszése szerint cselekedék, és nagygyá lőn.

Láttam, hogy az a kos szarvaival nyugat, észak és dél felé öklelt, és semmiféle állat nem állhatott meg előtte, és senki sem volt, aki megszabadíthatott volna a kezéből. Tetszése szerint cselekedett, és naggyá lett.

5

És míg én szemlélém, ímé, egy kecskebak jöve napnyugot felől az egész föld színére, és nem is illeté a földet; és ennek a baknak tekintélyes szarva vala az ő szemei között.

Amíg ezen tűnődtem, íme, egy kecskebak jött napnyugat felől az egész föld fölött, és nem is érintette a földet. Ennek a baknak tekintélyes szarva volt a szemei között.

6

És méne a kétszarvú koshoz, a melyet láték állani a folyam előtt; és feléje futa erejének indulatában.

A kétszarvú koshoz ment, amelyet a folyam előtt láttam állni, és nekirontott teljes erejéből.

7

És látám a koshoz érni; és néki dühödött és leüté a kost, és letöré két szarvát, és nem vala erő a kosban megállani előtte, és leüté a földre és megtapodá, és nem vala a kosnak senkije, a ki őt megmentse annak kezéből.

Láttam, amint a koshoz ér, és nekidühödve ledöntötte őt, és letörte a két szarvát. A kosnak pedig nem volt ereje, hogy megálljon vele szemben. A földre döntötte, megtaposta, és nem volt senki, aki a kost megszabadíthatta volna annak kezéből.

8

A kecskebak pedig igen nagygyá lőn; de mikor elhatalmasodék, eltörék a nagy szarv, és helyébe négy tekintélyes [szarv] növe az égnek négy szele felé.

A kecskebak pedig igen naggyá lett. De amikor hatalmassá lett, letört a nagy szarv, és a helyébe négy tekintélyes szarv nőtt az ég négy szele felé.

9

És azok közül egyből egy kis szarv támada, és nagyon megnöve délre, napkeletre és a kívánatos [föld] felé.

Közülük az egyikből egy kis szarv nőtt ki, és nagyon megnőtt dél felé, kelet felé és a kívánatos ország felé.

10

És megnöve mind az ég seregéig; és a földre vete [némelyeket] ama seregből és a csillagokból, és azokat megtapodá.

Fölnőtt egészen az ég seregéig, és a földre vetett némelyeket abból a seregből és a csillagokból, és megtaposta őket.

11

És a seregnek fejedelméig növekedék, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és elhányattaték az ő szentségének helye.

És a sereg fejedelméig növekedett, és elvette tőle a mindennapi áldozatot, és földúlta a szent helyet.

12

És sereg rendeltetett a mindennapi áldozat ellen, a vétek miatt; és földre veti az igazságot, és cselekszik, és jó szerencséje van.

A sereg és a mindennapi áldozat bűnös módon a kezébe került, és a földre tiporta az igazságot, és amit tett, sikerült neki.

13

És hallék egy szentet szólni; és monda egyik szent annak, a ki szól vala: Meddig tart e látomás a mindennapi áldozat és a pusztító vétek [felől?] s a szent hely és a sereg [meddig] tapostatik?

Akkor hallottam, hogy egy szent megszólal. És azt mondta az egyik szent annak, aki beszélt: Meddig tart ez a látomás, amelyet a mindennapi áldozatról és a pusztító gonoszságról láttál, s a szent helyet és a sereget meddig tapossák?

14

És monda nékem: Kétezer és háromszáz estvéig [és] reggelig, azután kiderül a szenthely igazsága.

És ő azt mondta nekem: Kétezer-háromszáz estéig és reggelig, azután visszakapja a szent hely az igazságát.

15

És lőn, hogy mikor én, Dániel, látám e látomást és keresém az értelmét: ímé előmbe álla egy férfiúhoz hasonló alak.

Amikor én, Dániel, láttam ezt a látomást, és kerestem az értelmét, íme, elém állt egy férfihoz hasonló alak.

16

És emberi szót hallék az Ulai közén; kiálta pedig és monda: Gábriel, értesd meg azzal a látást!

És emberi hangot hallottam az Úlaj felől, amely így kiáltott: Gábriel, magyarázd meg neki a látomást!

17

És oda jöve, a hol én állék, és a mint jöve, megrettenék és orczámra esém, és monda nékem: Értsd meg, embernek fia! mert az utolsó időre szól ez a látomás.

Ő odajött, ahol álltam, én pedig megrettentem, ahogy jött, és arcra borultam. Azt mondta nekem: Értsd meg, embernek fia, hogy az utolsó időről szól ez a látomás!

18

És mikor szóla velem, ájultan esém orczámmal a földre; de megillete engem és helyemre állíta;

Amikor beszélt velem, ájultan arcra estem a földre, de ő megérintett engem és talpra állított.

19

És monda: Ímé, én megmondom néked, mi lesz a haragnak végén? Mert a végső időre [szól.

Azt mondta: Íme, megmondom neked, mi lesz a harag végén, mert az a kijelölt végső időre szól.

20

Az a kétszarvú kos, melyet láttál, Médiának és Persiának királya.

Az a kétszarvú kos, amelyet láttál, Média és Perzsia királya.

21

A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, a mely szemei között vala, az az első király.

A szőrös kecskebak Görögország királya, a nagy szarv pedig, amely szemei között van, az az első király.

22

Hogy pedig az letöretteték, és négy álla helyébe: négy ország támad abból a nemzetből, de nem annak erejével.

Hogy az letört, és négy állt a helyére, ez azt jelenti, hogy népéből négy királyság keletkezik, de nem lesznek olyan erősek.

23

És ezek országai után, mikor elfogynak a gonoszok, támad egy kemény orczájú, ravaszságokhoz értő király.

Uralkodásuk után, amikor tetőzik a gonoszság, egy ádáz tekintetű, ravaszságokhoz értő király támad.

24

És annak nagy ereje lesz, noha nem a maga ereje által, és csudálatosképen pusztít és jó szerencsével halad és cselekszik, és elpusztítja az erőseket és a szenteknek népét.

Nagy ereje lesz, noha nem a saját erejéből. Rendkívül pusztító lesz, és sikeres cselekedeteiben. Elpusztítja az erőseket és a szentek népét.

25

És a maga eszén [jár,] és szerencsés lesz az álnokság az ő kezében, és szívében felfuvalkodik és hirtelen elveszt sokakat; sőt a fejedelmek fejedelme ellen is feltámad, de kéz nélkül rontatik meg.

Ravaszságával sikeres lesz kezének álnok tevékenysége; szívében fölfuvalkodik, és könnyen elveszít sokakat. De amikor a fejedelmek fejedelme ellen is fölkel, kéz nélkül törik össze.

26

És az estvéről és reggelről való látomás, a mely megmondatott, igazság; te azonban pecsételd be a látomást, mert sok napra való.

Az estéről és reggelről szóló látomás, amely elhangzott, igaz. Te azért pecsételd le ezt a látomást, mert távoli napokra vonatkozik.

27

És én, Dániel, elájulék és beteg valék néhány napig, de felkelék és a király dolgát végezém; és álmélkodám ezen a látáson, és senki sem értette.

Akkor én, Dániel, elájultam, és napokig beteg voltam. De azután fölkeltem, és tovább intéztem a király ügyeit. Álmélkodtam ezen a látomáson, és nem tudtam megérteni.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Az alattomos bűn birodalom