Online Biblia

1

És Nabukodonozor uralkodásának második esztendejében álmokat láta Nabukodonozor, és nyugtalan lőn az ő lelke, és álma félbeszakadt.

Uralkodásának második esztendejében álmokat látott Nebukadneccar, és nyugtalan lett a lelke, és nem tudott tovább aludni.

2

És mondá a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, bűbájosokat és Káldeusokat, hogy fejtsék meg a királynak az ő álmait; és bemenének azok, és állának a király elé.

Ekkor azt mondta a király, hogy hívjanak írástudókat, varázslókat, igézőket és káldeusokat, hogy megmagyarázzák a király álmait. El is jöttek hozzá, és a király elé álltak.

3

És monda nékik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem megtudni az álmot.

Azt mondta nekik a király: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, amíg meg nem tudom a jelentését.

4

És mondák a Káldeusok a királynak sziriai nyelven: Király, örökké élj! mondd meg az álmot a te szolgáidnak, és megjelentjük az értelmét.

A káldeusok arám nyelven azt mondták a királynak: Király, örökké élj! Mondd el az álmot szolgáidnak, és mi megmagyarázzuk az értelmét.

5

Felele a király, és monda a Káldeusoknak: Az én szavam áll! Ha tehát meg nem mondjátok nékem az álmot és annak értelmét, darabokra tépettek, és a ti házaitok szemétdombokká tétetnek.

De a király így felelt a káldeusoknak: Szilárd az elhatározásom. Ha nem mondjátok meg nekem az álmot és annak jelentését, darabokra tépetlek benneteket, és házaitok szemétdombbá lesznek.

6

Ha pedig az álmot és annak értelmét megjelentitek: ajándékokat, jutalmat és nagy tisztességet vesztek tőlem; ezért az álmot és annak értelmét jelentsétek meg nékem.

Ha pedig az álmot és annak értelmét megmagyarázzátok, ajándékot, jutalmat és nagy méltóságot kaptok tőlem. Ezért hát mondjátok meg nekem az álmot és annak jelentését!

7

Felelének másodszor, és mondának: A király mondja meg az álmot az ő szolgáinak: és az értelmét megjelentjük.

Ők másodszor is így válaszoltak: Mondja meg a király az álmot szolgáinak, és mi megmondjuk a jelentését.

8

Felele a király, és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak időt akartok ti nyerni, mert látjátok, hogy áll az én szavam.

Erre a király így felelt: Most már biztosan tudom, hogy csak időt akartok nyerni, mert látjátok, hogy megmásíthatatlan a szavam.

9

Hogy ha az álmot meg nem mondjátok nékem, [csak] egy ítélet lehet felőletek: hogy hamis és tétovázó beszédet koholtok, hogy azzal tartsatok engem, míg az idő múlik. Mondjátok meg azért nékem az álmot, akkor tudom, hogy az értelmét is megjelenthetitek nékem.

Ha az álmot nem mondjátok el nekem, azt csak egyféleképpen ítélhetem meg: megegyeztetek, hogy hamis és csalárd szavakkal szóltok hozzám, hogy az idő teljen. Mondjátok el az álmot, akkor tudni fogom, hogy az értelmét is meg tudjátok magyarázni.

10

Felelének a Káldeusok a királynak, és mondák: Nincs ember a földön, a ki a király dolgát megjelenthesse: mivelhogy bármilyen nagy és hatalmas király sem kívánt még egyetlen írástudótól, varázslótól és Káldeustól sem ilyen dolgot.

A káldeusok így feleltek a királynak: Nincs ember a földön, aki a király dolgát megjelenthetné. Nincs egyetlen nagy és hatalmas király sem, aki ilyen dolgot kívánt volna írástudóitól, varázslóitól és a káldeusoktól.

11

Mert a dolog, a mit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, a ki azt megjelenthesse a király előtt, hanemha az istenek, a kik nem lakoznak együtt az emberekkel.

Mert az a dolog, amit a király kíván, igen nehéz, és nincs más, aki azt megjelenthetné a királynak, hanem csak az istenek, akik nem laknak együtt a halandókkal.

12

E miatt a király megharaguvék és igen felgerjede, és meghagyá, hogy a babiloni bölcsek mind veszíttessenek el.

Emiatt a király megharagudott, igen fölgerjedt, és meghagyta, hogy minden babilóni bölcset veszítsenek el.

13

És a parancsolat kiméne, hogy öljék meg a bölcseket; és keresik vala Dánielt és az ő társait, hogy megölettessenek.

Ekkor kiadták a parancsot, hogy öljék meg a bölcseket, és keresték Dánielt és társait is, hogy őket is megöljék.

14

Ekkor Dániel bölcsen és értelmesen felele Arióknak, a királyi testőrség fejének, a ki kiment vala, hogy megölesse a babiloni bölcseket.

Dániel pedig bölcsen és értelmesen felelt Arjóknak, a királyi testőrség parancsnokának, aki már elindult, hogy megölje a babilóni bölcseket.

15

Szóla és monda Arióknak, a király főemberének: Miért e kegyetlen parancsolat a királytól? Akkor Ariók elmondá a dolgot Dánielnek.

Azt kérdezte Arjóktól, a király főemberétől: Miért adott ki a király ilyen kegyetlen parancsot? Akkor Arjók elmondta a dolgot Dánielnek.

16

És beméne Dániel, és kéré a királyt, hogy adjon néki időt, hogy megjelenthesse az értelmet a királynak.

Dániel pedig bement a királyhoz, és arra kérte, adjon neki időt, hogy megjelentse az álom értelmét a királynak.

17

Ekkor Dániel haza méne, és elmondá e dolgot Ananiásnak, Misáelnek és Azariásnak, az ő társainak:

Ekkor Dániel hazament, és elmondta ezt a társainak, Hananjának, Mísáélnak és Azarjának,

18

Hogy kérjenek az egek Istenétől irgalmasságot e titok végett, hogy el ne veszszenek Dániel és az ő társai a többi babiloni bölcsekkel együtt.

hogy kérjenek irgalmasságot az egek Istenétől, hogy e titok miatt ne vesszenek el Dániel és társai és a többi babilóni bölcs.

19

Akkor Dánielnek megjelenteték az a titok éjjeli látásban. Áldá akkor Dániel az egek Istenét.

Akkor Dániel előtt föltárult a titok éjjeli látomásban, Dániel pedig áldotta az egek Istenét.

20

Szóla Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön örökké: mert övé a bölcseség és az erő.

Így szólt Dániel: Áldott legyen Isten neve örökkön-örökké, mert övé a bölcsesség és az erő!

21

És ő változtatja meg az időket és az időknek részeit; dönt királyokat és tesz királyokat; ád bölcseséget a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

Ő változtatja meg az időket és az alkalmakat. Letaszítja és fölemeli a királyokat. Bölcsességet ad a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.

22

Ő jelenti meg a mély és elrejtett dolgokat, tudja mi van a setétségben; és világosság lakozik vele!

Ő tárja föl a mély és elrejtett dolgokat, tudja, mi van a sötétségben, és világosság lakik vele!

23

Néked adok hálát, atyáimnak Istene, és dicsérlek én téged, hogy bölcseséget és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk tőled; mert a király dolgát megjelentetted nékünk!

Hálát adok neked, atyáim Istene, és dicsérlek, hogy bölcsességet és erőt adtál nekem, és most tudtul adtad nekem, amit kértünk tőled, mert tudtul adtad nekünk a király dolgát!

24

Beméne azért Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a király, hogy elveszítse a babiloni bölcseket; elméne azért, és mondá néki: A babiloni bölcseket ne veszíttesd el; vígy engem a király elé és a megfejtést tudtára adom a királynak.

Dániel ezután bement Arjókhoz, akit megbízott a király, hogy elveszítse a babilóni bölcseket. Elment hozzá, és azt mondta neki: Ne veszítsd el a babilóni bölcseket! Vigyél a király elé, és megmondom a királynak az álom jelentését.

25

Akkor Ariók sietve bevivé Dánielt a király elébe, és mondá: Találtam férfiút Júdának fogoly fiai között, a ki a megfejtést megjelenti a királynak.

Akkor Arjók sietve bevitte Dánielt a király elé, és azt mondta: Találtam egy férfit a júdai foglyok között, aki az álom jelentését elmondja a királynak.

26

Szóla a király, és monda Dánielnek, a kit Baltazárnak nevezének: Csakugyan képes vagy megjelenteni nékem az álmot, a melyet láttam, és annak értelmét?

Így szólt a király Dánielhez, akit Baltazárnak neveztek: Csakugyan képes vagy arra, hogy elmondd nekem az álmot, amelyet láttam, és annak jelentését?

27

Felele Dániel a király előtt, és mondá: A titkot, a melyről a király tudakozódék, a bölcsek, varázslók, írástudók, jövendőmondók meg nem jelenthetik a királynak;

Dániel így felelt a királynak: A titkot, amelyről a király tudakozódott, a bölcsek, varázslók, írástudók és jövendőmondók nem tárhatták föl a király előtt.

28

De van Isten az égben, a ki a titkokat megjelenti; és ő tudtára adta Nabukodonozor királynak: mi lészen az utolsó napokban. A te álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez volt:

De van Isten az égben, aki a titkokat föltárja. És ő azt tudatta Nebukadneccar királlyal, hogy mi lesz az utolsó napokban. Álmod, elmédnek látomása az ágyadban ez volt:

29

Néked, oh király! gondolataid támadtak a te ágyadban a felől, hogy mik lesznek ez után, és a ki megjelenti a titkokat, megjelentette néked azt, a mi lesz.

Neked, ó, király, gondolataid támadtak ágyadban afelől, hogy mi lesz ezután; és aki a titkokat föltárja, megjelentette neked mindazt, ami lesz.

30

Nékem pedig ez a titok nem bölcseségből, a mely bennem minden élő felett volna, jelentetett meg, hanem azért, hogy a megfejtés tudtára adassék a királynak és te megértsed a te szívednek gondolatait.

Előttem pedig nem azért tárult föl ez a titok, mert minden élőnél bölcsebb vagyok, hanem azért, hogy az álom értelme a király tudomására jusson, és megértsd szíved gondolatait.

31

Te látád, oh király, és ímé egy nagy kép; ez a kép, mely hatalmas vala és kiváló az ő fényessége, előtted áll vala, és az ábrázata rettenetes volt.

Te, ó, király, íme, egy nagy szobrot láttál. Ez a szobor hatalmas volt és igen fényes. Előtted állt, és látványa rettenetes volt.

32

Annak az [álló]képnek feje tiszta aranyból, melle és karjai ezüstből, hasa és oldalai rézből,

Ennek a szobornak a feje színaranyból, a melle és a karjai ezüstből, a hasa és az oldala rézből,

33

Lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből valának.

a lábszárai vasból, lábai pedig részint vasból, részint cserépből voltak.

34

Nézed vala, a míg egy kő leszakada kéz [érintése] nélkül, és letöré azt az [álló]képet vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzá azokat.

Amíg nézted, egy kő leszakadt anélkül, hogy egy kéz érintette volna, és ledöntötte azt a szobrot vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta.

35

Akkor egygyé zúzódék a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és lőnek mint a nyári szérűn a polyva, és felkapá azokat a szél, és helyöket sem találák azoknak. Az a kő pedig, a mely leüté az [álló]képet nagy hegygyé lőn, és betölté az egész földet.

Akkor összezúzódott a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany. Olyanok lettek, mint nyári szérűn a polyva, amelyet fölkap a szél, és a helyét sem találják többé. Az a kő pedig, amely ledöntötte a szobrot, nagy heggyé lett, és betöltötte az egész földet.

36

Ez az álom, és értelmét is megmondjuk a királynak.

Ez az álom, és annak jelentését is megmondjuk a királynak.

37

Te, oh király! királyok királya, kinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott;

Te, ó, király, királyok királya, akinek az egek Istene birodalmat, hatalmat, erőt és dicsőséget adott,

38

És valahol emberek fiai, mezei állatok és égi madarak lakoznak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: Te vagy az arany-fej.

és mindenütt, ahol emberek, mezei állatok és égi madarak laknak, a te kezedbe adta azokat, és úrrá tett téged mindezeken: te vagy az aranyfej.

39

És utánad más birodalom támad, alábbvaló mint te; és egy másik, egy harmadik birodalom, rézből való, a mely az egész földön uralkodik.

Utánad egy másik birodalom támad, amely kisebb nálad. Majd egy harmadik birodalom, rézből való, amely az egész földön uralkodik.

40

A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas; mert [miként] a vas széttör és összezúz mindent; bizony mint a vas pusztít, mind amazokat szétzúzza és elpusztítja.

A negyedik birodalom pedig erős lesz, mint a vas, mert a vas széttör és összezúz mindent. Bizony, miként a vas pusztít, úgy töri össze és pusztítja el mindazokat.

41

Hogy pedig lábakat és ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttál: a birodalom kétfelé oszol, de lesz benne a vasnak erejéből, a mint láttad, hogy a vas elegy volt az agyagcseréppel.

És miképpen a lábakat és az ujjakat részint cserépből, részint vasból valónak láttad, úgy az a birodalom kétfelé szakad, de lesz benne a vas erejéből, amint láttad, hogy a vas össze van keverve az agyagcseréppel.

42

És hogy a lába ujjai részint vas, részint cserép: az a birodalom részint erős, részint pedig törékeny lesz.

Lábujjai részint vasból, részint cserépből vannak, mert az a birodalom részben erős, részben pedig törékeny lesz.

43

Hogy pedig vasat elegyülve láttál agyagcseréppel: azok emberi mag által vegyülnek össze, de egymással nem egyesülnek, minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.

Az, hogy vasat agyagcseréppel összekeveredve láttál, azt jelenti, hogy utódaik házasodás révén keverednek, de nem egyesülnek egymással, amint a vas sem vegyül a cseréppel.

44

És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene birodalmat, mely soha örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népre nem száll át [hanem] szétzúzza és elrontja mindazokat a birodalmakat, maga pedig megáll örökké.

Ezeknek a királyoknak az idejében támaszt az egek Istene egy birodalmat, amely nem pusztul el soha, és ez a birodalom más népre nem száll át, hanem szétzúzza, és véget vet azoknak a birodalmaknak, ő maga pedig örökké fennmarad.

45

Minthogy láttad, hogy a hegyről kő szakad vala le kéz [érintése] nélkül, és szétzúzá a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten azt jelentette meg a királynak, a mi majd ezután lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak értelme.

Ezért láttad, hogy a hegyről kő szakadt le anélkül, hogy egy kéz érintette volna, és szétzúzta a vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és az aranyat. A nagy Isten tudtul adta a királynak azt, ami majd ezután lesz. Az álom igaz, és bizonyos annak értelme.

46

Akkor Nabukodonozor király arczra borula és imádá Dánielt, és meghagyá, hogy ételáldozattal és jó illattal áldozzanak néki.

Akkor Nebukadneccar király arcra borult, és imádta Dánielt, és meghagyta, hogy étel- és illatáldozatot mutassanak be neki.

47

Szóla a király Dánielnek, és monda: Bizonynyal a ti Istenetek, ő az isteneknek Istene, és a királyoknak ura és a titkok megjelentője, hogy te is megjelenthetted ezt a titkot!

Azután így szólt a király Dánielhez: Valóban a ti Istenetek az istenek Istene, és a királyok ura, és a titkok kinyilatkoztatója, mivel te megjelenthetted ezt a titkot!

48

Akkor a király fölmagasztalá Dánielt, és sok nagy ajándékot ada néki, és hatalmat adott néki Babilonnak egész tartománya felett, és a babiloni összes bölcseknek előljárójává tevé őt.

Akkor a király fölmagasztalta Dánielt, sok és nagy ajándékot adott neki, és hatalmat adott neki Babilón egész tartománya fölött, és az összes babilóni bölcs elöljárójává tette.

49

És Dániel kéré a királyt, hogy Sidrákot, Misákot és Abednégót rendelje a babiloni tartomány gondviselésére; Dániel pedig a király udvarában vala.

Dániel pedig azt kérte a királytól, hogy Sadrakot, Mésakot és Abédnegót rendelje ki a babilóni tartomány gondviselésére, Dániel pedig a király udvarában maradt.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

02 Kié az ország a hatalom és a dicsőség?
A szeszélyesség bolondsága
Jézus király mindenek felett