- 1
- Amint azért megtudta az Úr, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János,
- 2
- (Jóllehet Jézus maga nem keresztelt, hanem a tanítványai,)
- 3
- Elhagyá Júdeát és elméne ismét Galileába.
- 4
- Samárián kell vala pedig általmennie.
- 5
- Megy vala azért Samáriának Sikár nevű városába, annak a teleknek szomszédjába, a melyet Jákób adott vala az ő fiának, Józsefnek.
- 6
- Ott vala pedig a Jákób forrása. Jézus azért, az utazástól elfáradva, azonmód leüle a forráshoz. Mintegy hat óra vala.
- 7
- Jöve egy samáriabeli asszony vizet meríteni; monda néki Jézus: Adj innom!
- 8
- Az ő tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy ennivalót vegyenek.
- 9
- Monda azért néki a samáriai asszony: Hogy kérhetsz inni zsidó létedre én tőlem, a ki samáriai asszony vagyok?! Mert a zsidók nem barátkoznak a samáriaiakkal.
- 10
- Felele Jézus és monda néki: Ha ismernéd az Isten ajándékát, és [hogy] ki az, a ki ezt mondja néked: Adj innom!; te kérted volna őt, és adott volna néked élő vizet.
- 11
- Monda néki az asszony: Uram, nincs mivel merítened, és a kút mély: hol vennéd tehát az élő vizet?
- 12
- Avagy nagyobb vagy-é te a mi atyánknál, Jákóbnál, a ki nékünk adta ezt a kutat, és ebből ivott ő is, a fiai is és jószága is?
- 13
- Felele Jézus és monda néki: Mindaz, a ki ebből a vízből iszik, ismét megszomjúhozik:
- 14
- Valaki pedig abból a vízből iszik, a melyet én adok néki, soha örökké meg nem szomjúhozik; hanem az a víz, a melyet én adok néki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne.
- 15
- Monda néki az asszony: Uram, add nékem azt a vizet, hogy meg ne szomjúhozzam, és ne jőjjek ide meríteni!
- 16
- Monda néki Jézus: Menj el, hívd a férjedet, és jőjj ide!
- 17
- Felele az asszony és monda: Nincs férjem. Monda néki Jézus: Jól mondád, hogy: Nincs férjem;
- 18
- Mert öt férjed volt, és a mostani nem férjed: ezt igazán mondtad.
- 19
- Monda néki az asszony: Uram, látom, hogy te próféta vagy.
- 20
- A mi atyáink ezen a hegyen imádkoztak; és ti azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van az a hely, a hol imádkozni kell.
- 21
- Monda néki Jézus: Asszony, hidd el nékem, hogy eljő az óra, a mikor sem nem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát.
- 22
- Ti azt imádjátok, a mit nem ismertek; mi azt imádjuk, a mit ismerünk: mert az idvesség a zsidók közül támadt.
- 23
- De eljő az óra, és az most vagyon, amikor az igazi imádók lélekben, és igazságban imádják az Atyát: mert az Atya is ilyeneket keres, az ő imádóiul.
- 24
- Az Isten lélek: és a kik őt imádják, szükség, hogy lélekben és igazságban imádják.
- 25
- Monda néki az asszony: Tudom, hogy Messiás jő (a ki Krisztusnak mondatik); mikor az eljő, megjelent nékünk mindent.
- 26
- Monda néki Jézus: Én vagyok az, a ki veled beszélek.
- 27
- Eközben megjövének az ő tanítványai; és csodálkozának, hogy asszonnyal beszélt; mindazáltal egyik sem mondá: Mit keresel? vagy: Mit beszélsz vele?
- 28
- Ott hagyá azért az asszony a vedrét, és elméne a városba, és monda az embereknek:
- 29
- Jertek, lássatok egy embert, a ki megmonda nékem mindent, a mit cselekedtem. Nem ez-é a Krisztus?
- 30
- Kimenének azért a városból, és hozzá menének.
- 31
- Aközben pedig kérék őt a tanítványok, mondván: Mester, egyél!
- 32
- Ő pedig monda nékik: Van nékem eledelem, a mit egyem, a mit ti nem tudtok.
- 33
- Mondának azért a tanítványok egymásnak: Hozott-é néki valaki enni?
- 34
- Monda nékik Jézus: Az én eledelem az, hogy annak akaratját cselekedjem, a ki elküldött engem, és az ő dolgát elvégezzem.
- 35
- Ti nem azt mondjátok-é, hogy még négy hónap és eljő az aratás? Ímé, mondom néktek: Emeljétek fel szemeiteket, és lássátok meg a tájékokat, hogy már fehérek az aratásra.
- 36
- És a ki arat, jutalmat nyer, és az örök életre gyümölcsöt gyűjt; hogy mind a vető, mind az arató együtt örvendezzen.
- 37
- Mert ebben az a mondás igaz, hogy más a vető, más az arató.
- 38
- Én annak az aratására küldtelek titeket, a mit nem ti munkáltatok; mások munkálták, és ti a mások munkájába állottatok.
- 39
- Abból a városból pedig sokan hivének benne a Samaritánusok közül annak az asszonynak beszédéért, a ki bizonyságot tett vala, hogy: Mindent megmondott nékem, a mit cselekedtem.
- 40
- A mint azért oda mentek hozzá a Samaritánusok, kérék őt, hogy maradjon náluk; és ott marada két napig.
- 41
- És sokkal többen hivének a maga beszédéért,
- 42
- És azt mondják vala az asszonynak, hogy: Nem a te beszédedért hiszünk immár: mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus.
- 43
- Két nap mulva pedig kiméne onnét, és elméne Galileába.
- 44
- Mert Jézus maga tett bizonyságot arról, hogy a prófétának nincs tisztessége a maga hazájában.
- 45
- Mikor azért beméne Galileába, befogadták őt a Galileabeliek, mivelhogy látták vala mindazt, a mit Jeruzsálemben cselekedett az ünnepen; mert ők is elmentek vala az ünnepre.
- 46
- Ismét a galileai Kánába méne azért Jézus, a hol a vizet borrá változtatta. És volt Kapernaumban egy királyi ember, a kinek a fia beteg vala.
- 47
- Mikor ez meghallá, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, hozzá méne és kéré őt, hogy menjen el és gyógyítsa meg az ő fiát; mert halálán vala.
- 48
- Monda azért néki Jézus: Ha jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek.
- 49
- Monda néki a királyi ember: Uram, jőjj, mielőtt a gyermekem meghal.
- 50
- Monda néki Jézus: Menj el, a te fiad él. És hitt az ember a szónak, a mit Jézus mondott néki, és elment.
- 51
- A mint pedig már megy vala, elébe jövének az ő szolgái, és hírt hozának néki, mondván, hogy: A te fiad él.
- 52
- Megtudakozá azért tőlük az órát, a melyben megkönnyebbedett vala; és mondának néki: Tegnap hét órakor hagyta el őt a láz;
- 53
- Megérté azért az atya, hogy abban az órában, a melyben azt mondá néki a Jézus, hogy: a te fiad él. És hitt ő, és az ő egész háza népe.
- 54
- Ezt ismét második jel gyanánt tevé Jézus, mikor Júdeából Galileába ment.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 16
Kétéves:
- I. év: 5Móz 2
- II. év: Ézs 30
- ApCsel 10:23b-48
- Zsolt 134:1-3
- Péld 17:9-11
Példabeszéd
Az igazak útja elkerüli a gonoszt, és aki figyel a maga útjára, az megtartja életét.