- 1
- Azon a napon így énekelt Debóra és Bárák, Abínóam fia:
- 2
- Hogy a vezérek vezettek Izráelben; hogy a nép önként fölkelt: áldjátok az URat!
- 3
- Halljátok meg, királyok, figyeljetek, fejedelmek! Én, én az ÚRnak éneket mondok, dicséretet zengek az ÚRnak, Izráel Istenének.
- 4
- URam, amikor Széírből kijöttél, amikor Edóm mezejéről kivonultál: rengett a föld, csepegett az ég, a fellegek is vizet árasztottak.
- 5
- A hegyek megrendültek az ÚR színe előtt, még a Sínai is, az ÚRnak, Izráel Istenének színe előtt.
- 6
- Samgarnak, Anát fiának napjaiban, Jáél idejében kihaltak voltak az utak, és az útra kelők tekervényes ösvényekre tértek.
- 7
- Elpusztultak a bekerítetlen helységek Izráelben, teljesen elpusztultak, amíg én, Debóra, föl nem keltem, föl nem keltem Izráel anyjaként.
- 8
- Új isteneket választottak, és akkor harc támadt a kapuk előtt; ám pajzs és dárda nem volt látható a negyvenezernél Izráelben.
- 9
- Szívem azoké, akik parancsolnak Izráelben, azoké, akik a nép közül önként ajánlkoztak. Áldjátok az URat!
- 10
- Akik fehér szamarakon nyargaltok, akik szőnyegeken ültök, és akik úton vagytok: mind énekeljetek!
- 11
- A vizet osztók hangja az itatóvályúnál, az beszéli el az ÚR igaz tetteit, Izráel falvai iránti igazságát. Így vonult a kapukhoz az ÚR népe!
- 12
- Serkenj föl, serkenj föl, Debóra! Serkenj föl, serkenj föl, mondj éneket! Kelj föl, Bárák, és fogd a foglyaidat, Abínóam fia!
- 13
- Akkor lejött a dicső maradék, az ÚR népe lejött hozzám, a hatalmasok ellen.
- 14
- Efraimból lejöttek azok, akiknek a gyökere Amálékban van: utánad Benjámin, a te népeddel együtt. Mákírból jöttek a vezérek és Zebulonból a vezéri pálcát hordozók,
- 15
- Issakár fejedelme, a Debórával tartók, és mind Issakár, mind Bárák a völgybe rohantak követőikkel. Rúben tartományában nagy fontolgatások voltak.
- 16
- Miért maradtál mégis ülve a karámok között? Hogy hallgasd, amint a nyájnak furulyáznak? Rúben tartományában nagy fontolgatások voltak!
- 17
- Gileád a Jordánon túl maradt. Hát Dán miért időzik hajóinál? Ásér ülve nyugszik a tenger partján.
- 18
- De Zebulon, az halálra elszánt lelkű nép, meg Naftáli is a mezőség magaslatain!
- 19
- Királyok jöttek és harcoltak; akkor harcoltak a Kánaán királyai Taanaknál, Megiddó vizénél, de egy darab ezüstöt sem szerezhettek.
- 20
- A mennyből harcoltak a csillagok, pályájukról harcoltak Siserával!
- 21
- A Kísón patakja elsodorta őket, az ősi patak, Kísón patakja! Végy erőt, én lelkem!
- 22
- Akkor csattogtak a lovak patái a vágtatásban, amikor vágtattak paripáik.
- 23
- Átkozzátok Mérózt, mondta az ÚR angyala, átkozva átkozzátok lakóit! Mert nem jöttek az ÚR segítségére, az ÚR segítségére harcosai közé.
- 24
- De minden asszonynál áldottabb Jáél, a kéni Heber felesége, minden sátorban lakó nőnél áldottabb legyen.
- 25
- Vizet kértek tőle, s ő tejet adott, díszes csészében tejszínt hozott.
- 26
- Baljával a sátorcövekért, jobbjával pedig a munkások pörölyéért nyúlt. Ütötte Siserát, szétzúzta a fejét, összetörte, átfúrta halántékát.
- 27
- Lába elé roskadt, elesett, elterült; lába elé roskadt, elesett. Ahol leroskadt, ott vágódott el élettelenül.
- 28
- Kinézett az ablakon, és jajgatott Sisera anyja a rostély mögül: Miért késik megjönni harci szekere? Kocsigördülése hol késlekedik?
- 29
- Legbölcsebb udvari asszonyai válaszoltak neki, ő meg egyre csak magában ismételgette szavait:
- 30
- Talán zsákmányra leltek, és most azon osztozkodnak? Egy-két rabnő is jut minden férfinak, a festett kelmék Sisera zsákmányai lesznek, a tarka szövetek, tarkán hímzett öltözetek, egy színes kendő, két tarka ruha jut a nyakukba zsákmányul.
- 31
- Így vesszen el minden ellenséged, URam! De akik szeretnek téged, tündököljenek, mint a kelő nap a maga erejében! És megnyugodott a föld negyven esztendeig.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 15
Kétéves:
- I. év: 5Móz 1
- II. év: Ézs 29
- ApCsel 10:1-23a
- Zsolt 133:1-3
- Péld 17:7-8
Példabeszéd
Az örvendező szív megvidámítja az arcot, de a szív bánata összetöri a lelket.