- 1
- De most így szól az ÚR, a te Teremtőd, Jákób, és a te Alkotód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!
- 2
- Mikor vízen mész át, veled vagyok, és ha folyókon, azok nem borítanak el. Ha tűzben jársz, nem égsz meg, a láng nem perzsel meg téged.
- 3
- Mert én vagyok az ÚR, a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód. Váltságul adom érted Egyiptomot, Kúst és Sebát adom helyetted.
- 4
- Mivel drága vagy a szememben, becses vagy, és szeretlek, azért embereket adok helyetted és népeket az életedért.
- 5
- Ne félj, mert veled vagyok! Napkeletről visszahozom utódaidat, és napnyugatról összegyűjtelek.
- 6
- Azt mondom északnak: „Add ide”, és délnek: „Ne tartsd vissza!” Hozd vissza fiaimat a messzeségből és leányaimat a föld végéről,
- 7
- mindenkit, akit csak nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, akit alkottam és készítettem!
- 8
- Hozd ki a vak népet, amelynek van ugyan szeme, és amely süket, pedig van neki füle!
- 9
- Gyűljön egybe minden nép, gyülekezzenek össze a nemzetek! Ki hirdethet közülük ilyet, ki tudathatja velünk a régi dolgokat? Állítsák elő tanúikat, hogy igazuk van-e, hogy aki hallja, ezt mondhassa: Igaz!
- 10
- Ti vagytok a tanúim, mondja az ÚR, és szolgáim, akiket kiválasztottam, hogy megismerjetek, és higgyetek nekem, és megértsétek, hogy csak én vagyok. Előttem nem jött létre isten, és utánam sem lesz soha.
- 11
- Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincsen szabadító!
- 12
- Én megmondtam, és elhoztam a szabadulást; én hirdettem ki, nem valamely idegen isten köztetek, és ti vagytok a tanúim – így szól az ÚR –, hogy én Isten vagyok.
- 13
- Kezdettől fogva csak én vagyok, és nincs, aki kezemből kimentsen; ha én cselekszem, ki változtathatná meg azt?
- 14
- Így szól az ÚR, a megváltótok, Izráel Szentje: Tiértetek küldöttem el Bábelbe, és leszállítom mindnyájukat mint menekülőket a káldeusokkal együtt vidám hajóikba.
- 15
- Én vagyok az ÚR, a ti Szentetek, Izráel teremtője, királyotok.
- 16
- Így szól az ÚR, aki utat készít a tengeren és ösvényt a hatalmas vizeken,
- 17
- aki kihozott szekeret és lovat, sereget és vitézt; együtt hevernek ott, nem kelnek föl, kialudtak, elhamvadtak, mint a gyertyabél.
- 18
- Ne emlékezzetek a régiekről, ne gondolkodjatok a korábbi dolgokról!
- 19
- Íme, én újat cselekszem. Most készül, hát nem tudjátok még? Igen, utat készítek a pusztában, és folyóvizeket fakasztok a kietlenben.
- 20
- A mező vadjai is dicsőíteni fognak engem, a sakálok és struccok, mert vizet fakasztok a pusztában, folyóvizeket a kietlenben, hogy inni adjak választott népemnek.
- 21
- A népnek, amelyet magamnak alkottam, hogy hirdesse dicséretemet.
- 22
- És mégsem engem hívtál segítségül, Jákób, hanem megfáradtál irányombam, Izráel!
- 23
- Nem adtad nekem égőáldozatul bárányaidat, és véresáldozataiddal nem dicsőítettél engem. Nem nekem szolgáltál ételáldozattal, és nem nekem fáradoztál tömjénezéssel.
- 24
- Nem nekem vettél pénzen jó illatú nádat, és nem engem tartottál jól áldozataid kövérjével; csak bűneiddel terheltél, vétkeiddel fárasztottál engem.
- 25
- Én, én vagyok, aki eltörlöm álnokságaidat önmagamért, és bűneidről nem emlékezem meg!
- 26
- Juttasd eszembe, vitassuk meg egymással, mondd el ügyedet, hogy igazold magad!
- 27
- Már első atyád is vétkezett, és tanítóid elpártoltak tőlem.
- 28
- Ezért én is tisztátalanná tettem a szentély fejedelmeit, veszedelemre adtam Jákóbot és gyalázatra Izráelt.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
November 4
Kétéves:
- I. év: 2Sám 16
- II. év: Hós 9
- Zsid 6:1-20
- Zsolt 105:16-36
- Péld 27:1-2
Példabeszéd
A bölcsességnek útjára tanítottalak, igaz ösvényen vezettelek téged.