Online Biblia

1

Fújjátok a kürtöt a Sionon, és rivalgjatok az én szent hegyemen! Rémüljenek meg e föld minden lakói; mert eljő az Úrnak napja; mert közel van [az.]

Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, és kiáltsatok szent hegyemen! Rémüljön meg az ország minden lakója, mert eljön az ÚR napja, bizony közel van.

2

Sötétségnek és homálynak napja; felhőnek és borulatnak napja; mint a hegyekre ráterülő alkonyat! Nagy és hatalmas nép, a milyen nem volt öröktől fogva és nem is lesz utána többé, nemzetségről nemzetségre.

Sötétség és homály napja, felhő és ború napja, mint a hegyekre ráterülő alkonyat! Nagy és hatalmas nép jön, amilyen nem volt kezdettől fogva soha, és nem is lesz többé ezután nemzedékről nemzedékre.

3

Előtte tűz emészt, utána láng lobog; előtte a föld olyan, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság; meg sem menekülhet tőle semmi.

Előtte tűz emészt, utána láng lobog. Előtte olyan az ország, mint az Éden kertje, utána pedig kietlen pusztaság, semmi sem menekülhet meg előle.

4

A milyen a lovak alakja, olyan annak alakja, és száguldoznak, mint a lovasok.

Olyan az alakjuk, mint a lovaké, és úgy száguldoznak, mint a lovasok.

5

Rohannak a hegyek tetején, mintha hadi szekerek robognának; mintha tarlót emésztő láng ropogna; a milyen az ütközetre kész hatalmas nép.

Amikor a hegyek tetején szökellnek, olyan a hangjuk, mintha hadi szekerek robognának, vagy mintha a tarlót emésztő tűz ropogna. Olyanok, mint az ütközetre kész hatalmas sereg.

6

Elrémülnek tőle a népek; minden arcz elsáppad.

Megrémülnek tőle a népek, minden arc elsápad.

7

Száguldoznak, mint a hősök, felhágnak a kőfalakra, mint a bajnokok; mindenik a maga útján halad, nem bontják meg soraikat.

Száguldoznak, mint a hősök, fölmásznak a kőfalakra, mint a harcosok. Mindegyik a maga útján halad, nem térnek le ösvényeikről.

8

Egymást nem szorongatják; mindenik a maga útján halad; néki rohannak a fegyvernek, és nem esik seb rajtok.

Nem akadályozzák egymást, mindegyik a maga útján halad. Nekirontanak a fegyvernek, és nem lehet megállítani őket.

9

Betörnek a városba, futkároznak a kőfalon, felhágnak a házakra, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj.

Betörnek a városba, futkároznak a kőfalon, bemásznak a házakba, betörnek az ablakokon, mint a tolvaj.

10

Reszket előttök a föld, és megrendülnek az egek; a nap és hold elsötétednek, a csillagok is bevonják fényöket.

Reszket előttük a föld, és megrendülnek az egek. A nap és a hold elsötétedik, a csillagok is elvesztik fényüket.

11

És megzendül az Úrnak szava az ő serege előtt, mert felette nagy az ő tábora; mert hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az Úrnak napja és igen rettenetes! Ki állhatja ki azt?

És megzendül az ÚR szava serege előtt, mert igen nagy az ő tábora, hatalmas az ő rendeletének végrehajtója. Bizony nagy az ÚR napja, és igen rettenetes! Ki állhat meg akkor?

12

De még most is így szól az Úr: Térjetek meg hozzám teljes szívetek szerint; bőjtöléssel is, sírással is, kesergéssel is.

De még most is így szól az ÚR: Térjetek meg hozzám teljes szívetekből, böjtöléssel, sírással és gyászolással.

13

És szíveteket szaggassátok meg, ne ruháitokat, úgy térjetek meg az Úrhoz, a ti Istenetekhez; mert könyörülő és irgalmas ő; késedelmes a haragra és nagy kegyelmű, és bánkódik a gonosz miatt.

Szíveteket szaggassátok meg, ne a ruháitokat, úgy térjetek meg az ÚRhoz, a ti Istenetekhez! Mert könyörületes és irgalmas ő, késedelmes a haragra, nagy kegyelmű, és bánkódik a veszedelem miatt.

14

Ki tudja, hátha visszatér és megbánja, és áldást hagy maga után; étel- és italáldozatot az Úrnak, a ti Isteneteknek?!

Ki tudja, hátha visszatér és megkönyörül, és áldást hagy maga után. Hozzatok étel- és italáldozatot az ÚRnak, a ti Isteneteknek!

15

Fújjatok kürtöt a Sionon; szenteljetek bőjtöt, hirdessetek gyűlést!

Fújjátok meg a kürtöt a Sionon, szenteljetek böjtöt, hirdessetek gyűlést!

16

Gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet; hívjátok egybe a véneket, gyűjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat; menjen ki a vőlegény az ő ágyasházából és a menyasszony is az ő szobájából.

Gyűjtsétek össze a népet, szenteljétek meg a gyülekezetet! Hívjátok össze a véneket, gyűjtsétek össze a kisdedeket és a csecsszopókat! Jöjjön ki szobájából a vőlegény és kamrájából a menyasszony!

17

A tornácz és az oltár között sírjanak a papok, az Úr szolgái, és mondják: Légy kegyelmes, oh Uram, a te népedhez, és ne bocsásd szidalomra a te örökségedet, hogy uralkodjanak rajtok a pogányok. Miért mondanák a népek között: Hol az ő Istenök?

A templomcsarnok és az oltár között sírjanak a papok, az ÚR szolgái, és ezt mondják: Légy kegyelmes, URam, népedhez, és ne engedd, hogy szidják örökségedet! Ne példálózzanak velünk a pogányok! Miért mondanák a népek között: Hol van az ő Istenük?

18

Erre buzgó lőn az Úrnak szeretete az ő földe iránt, és kegyelmezett az ő népének.

Féltő szeretetre gyulladt az ÚR a földje iránt, és megszánta népét.

19

És választ tőn az Úr, és mondá az ő népének: Ímé, adok néktek gabonát, bort és olajat, hogy megelégedtek vele, és nem adlak többé titeket szidalomra a pogányok között.

Így válaszolt népének az ÚR: Íme, annyi gabonát, mustot és olajat adok nektek, hogy megelégedtek vele, és nem engedem többé, hogy gyalázzanak titeket a népek.

20

Az északi [népet] is elűzöm tőletek, és puszta és sivatag vidékre vetem azt; elejét a keleti tengerbe, hátulját a nyugoti tengerbe, és bűze magasra száll; felszáll büdössége, mert nagy dolgokat cselekedett.

Elűzöm tőletek az északi népet is, puszta és sivár vidékre vetem őt. Elejét a keleti tengerbe, hátulját a nyugati tengerbe, és bűze magasra száll. Fölszáll büdössége, bármily nagy dolgokat cselekedett is.

21

Ne félj, te föld! Örülj és vígadozz, mert nagy dolgokat cselekeszik az Úr!

Ne félj, te föld! Örülj és vigadozz, mert nagy dolgokat cselekedett az ÚR!

22

Ne féljetek, ti mezei vadak! mert zöldülnek a pusztának virányai; mert a fa megtermi gyümölcsét; a füge és szőlő is kitárják gazdagságukat.

Ne féljetek, ti mezei vadak, mert zöldülnek a puszta legelői! A fák megtermik gyümölcsüket, a füge és szőlő is kitárja gazdagságát.

23

Ti is, Sionnak fiai! örvendezzetek és vígadjatok az Úrban, a ti Istenetekben; mert megadja néktek az esőt igazság szerint, és korai és kései esőt hullat néktek az első [hónapban.]

Ti is, Sionnak fiai, örvendezzetek és vigadjatok az ÚRban, a ti Istenetekben, mert megadja nektek az esőt igazság szerint: korai és késői esőt hullat rátok, mint kezdetben.

24

És megtelnek a csűrök gabonával, és bőven öntik a sajtók a mustot és az olajat.

Megtelnek a csűrök gabonával, és a sajtók bőven árasztják a mustot és az olajat.

25

És kipótolom néktek az esztendőket, a melyeket tönkre tett a szöcskő, a cserebogár és a hernyó és a sáska; az én nagy seregem, a melyet reátok küldöttem.

Kárpótollak benneteket azokért az esztendőkért, amelyeket tönkretett a sáska, szöcske, cserebogár és a hernyó, az én nagy seregem, amelyet rátok küldtem.

26

És esztek bőven és megelégesztek, és magasztaljátok az Úrnak, a ti Isteneteknek nevét, a ki csodálatosan cselekedett veletek, és soha többé nem pironkodik az én népem.

Bőségesen ehettek majd, és megelégedtek. És magasztaljátok az ÚRnak, a ti Isteneteknek nevét, aki csodálatosan cselekedett veletek, és soha többé nem kell pironkodnia az én népemnek.

27

És megtudjátok, hogy az Izráel között vagyok én, és hogy én vagyok az Úr, a ti Istenetek és nincs más! És soha többé nem pironkodik az én népem.

Akkor megtudjátok, hogy én Izráel között vagyok, és hogy én vagyok az ÚR, a ti Istenetek, és nincs más! Soha többé nem kell pironkodnia az én népemnek.

28

És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok; véneitek álmokat álmodnak; ifjaitok pedig látomásokat látnak.

Azután kiöntöm majd lelkemet minden testre: fiaitok és leányaitok prófétálni fognak, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok pedig látomásokat látnak.

29

Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet.

Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm lelkemet azokban a napokban.

30

És csodajeleket mutatok az égen és a földön; vért, tüzet és füstoszlopokat.

Csodás jeleket mutatok az égen és a földön: vért, tüzet és füstoszlopokat.

31

A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja.

A nap sötétté válik, a hold pedig vérré, mielőtt eljön az ÚR nagy és rettenetes napja.

32

De mindaz, a ki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, a mint megigérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, a kiket elhí az Úr!

De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az ÚR nevét. Mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lesz a szabadulás, ahogyan megígérte az ÚR, és a megszabadultak között lesznek azok, akiket elhív az ÚR!

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)