Online Biblia

1

Mikor adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy megvizsgáljak [minden] fáradságot, a mely e földön történik, (mert sem éjjel, sem nappal [az emberek] szeme álmot nem lát):

Azután szívemet a bölcsesség megismerésére adtam, hogy megvizsgáljak minden foglalatosságot, amely e földön történik úgy, hogy az ember szeme se éjjel, se nappal nem lát álmot.

2

Akkor eszembe vevém az Istennek minden dolgát, hogy az ember nem mehet végére a dolognak, a mely a nap alatt történik; mert fáradozik az ember, hogy annak végére menjen, de nem mehet végére: sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem mehet végére.

Akkor megértettem Isten szándékát, hogy az ember soha nem járhat végére azoknak a dolgoknak, amelyek a nap alatt történnek. Mert fáradozik ugyan az ember, hogy kikutassa, de nem járhat a végére. Sőt ha azt mondja is a bölcs ember, hogy tudja, nem járhat a végére.

3

Mert mindezt szívemre vettem, és pedig azért, hogy megvizsgáljam mindezt: hogy az igazak és bölcsek és azoknak minden cselekedetei Isten kezében vannak; szeretet is, gyűlölet is, nem tudják az emberek, mind ez előttük van.

Mindezt megfontoltam a szívemben, és megértettem, hogy az igazak és a bölcsek és minden cselekedetük is Isten kezében van. Szeretet is, gyűlölet is következhet, de nem tudják az emberek, mi vár rájuk.

4

Minden olyan, hogy mindenkit [érhet], egyazon szerencséje van az igaznak és gonosznak, jónak vagy tisztának és tisztátalannak, mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik, úgy a jónak, mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy, mint a ki féli az esküvést.

Minden megeshet mindenkivel: ugyanaz eshet meg az igazzal és a gonosszal, a jóval, a tisztával vagy a tisztátalannal, azzal, aki áldozik, és azzal is, aki nem áldozik, a jóval és a bűnössel egyaránt, azzal, aki esküszik, és azzal is, aki fél esküdni.

5

Mind az ég alatt való dolgokban e gonosz van, hogy mindeneknek egyenlő szerencséjök van; és az emberek fiainak szíve is teljes gonoszsággal, és elméjökben minden bolondság van, a míg élnek, azután pedig a halottak közé [mennek.]

Az ég alatt való minden dologgal az a baj, hogy mindenkit ugyanaz érhet. Az emberek fiainak szíve tele van gonoszsággal, és amíg élnek, szívükben mindenféle bolondság lakik, végül pedig a halottak közé jutnak.

6

Mert akárkinek, valaki minden élők közé csatlakozik, van reménysége; mert jobb az élő eb, hogynem a megholt oroszlán.

Mert mindenkinek van reménysége, aki az élők közé tartozik. Mert jobb az élő kutya, mint a döglött oroszlán.

7

Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincs többé; mivelhogy emlékezetök elfelejtetett.

Mert az élők tudják, hogy meghalnak, de a halottak semmit sem tudnak, és jutalmuk sincs többé, mivel még az emléküket is elfelejtik.

8

Mind szeretetök, mind gyűlöletök, mind gerjedezésök immár elveszett; és többé semmi részök nincs semmi dologban, a mely a nap alatt történik.

Szeretetük, gyűlöletük és vágyaik is immár mind elmúltak, és többé nincs semmi részük abban, ami a nap alatt történik.

9

No azért egyed vígassággal a te kenyeredet, és igyad jó szívvel a te borodat; mert immár kedvesek Istennek a te cselekedetid!

Edd hát csak örömmel kenyeredet, és igyad jó szívvel borodat, mert immár kedvesek Istennek a cselekedeteid!

10

A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te fejedről el ne fogyatkozzék.

Ruháid legyenek mindig fehérek, és fejedről ne hiányozzon az olaj.

11

Éld életedet a te feleségeddel, a kit szeretsz, a te hiábavaló életednek minden napjaiban, a melyeket [Isten] adott néked a nap alatt, a te hiábavalóságodnak minden napjaiban; mert ez a te részed a te életedben és a te munkádban, melylyel munkálódol a nap alatt.

Élvezd az életet feleségeddel együtt, akit szeretsz, hiábavaló életedben, amelyet Isten adott neked a nap alatt, hiábavaló életed minden napján, mert ez az osztályrészed életedben és munkádban, mellyel fáradozol a nap alatt.

12

Valamit hatalmadban van cselekedni erőd szerint, azt cselekedjed; mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincs a Seolban, a hová menendő vagy.

Ami kezed ügyébe kerül, vidd véghez erőd szerint, mert nem lesz cselekvés, megfontolás, tudás és bölcsesség a holtak hazájában, ahová mész.

13

Fordítván magamat látám a nap alatt, hogy nem a gyorsaké a futás, és nem az erőseké a viadal, és nem a bölcseké a kenyér, és nem az okosoké a gazdagság, és nem a tudósoké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből lesznek mindezek.

Még azt is láttam a nap alatt, hogy nem a gyorsak győznek a futásban, és nem az erőseké a diadal, nem a bölcseké a kenyér, nem az okosaké a gazdagság, és nem a tudósoké a jóindulat. Mert minden a maga ideje és sorsa szerint történik.

14

Mert nem is tudja az ember az ő idejét; mint a halak, melyek megfogatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, melyek megfogatnak a tőrben, miképen ezek, azonképen megfogatnak az emberek fiai a gonosznak idején, mikor az eljő reájok hirtelenséggel.

Az ember nem ismeri a számára kijelölt időt. Amint a halakat kifogja a veszedelmes háló, és amint a madarakat tőrbe ejtik, úgy ejtik el az emberek fiait a gonosz idején, amikor az hirtelen rájuk tör.

15

Ezt is bölcseségnek láttam a nap alatt, és ez én előttem nagy volt.

Ezt is nagy bölcsességnek láttam a nap alatt:

16

[Tudniillik, hogy egy] kicsiny város [volt,] és abban kevés ember [volt,] és eljött az ellen hatalmas király, és azt körülvette, és az ellen nagy erősségeket épített.

Volt egy kicsiny város, és abban egy kevés ember. És eljött az ellenség: egy hatalmas király, aki körülvette, és nagy ostromművet épített ellene.

17

És találtatott abban [egy] szegény ember, a ki bölcs volt, és az ő bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezett arról a szegény emberről.

De találtak a városban egy szegény embert, aki bölcs volt, és bölcsességével megszabadította a várost, ám senki sem emlékezett meg arról a szegény emberről.

18

Akkor én azt mondám: jobb a bölcseség az erősségnél; de a szegénynek bölcsesége útálatos, és az ő beszédit nem hallgatják meg.

Akkor azt mondtam: jobb a bölcsesség, mint az erő, de a szegény bölcsességét lenézik, és beszédét nem hallgatják meg.

19

[A bölcseknek nyugodt beszédét inkább meghallgatják, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltását.]

A bölcsek nyugodt beszédére kell inkább hallgatni, mint a bolondok közt uralkodónak kiáltására.

20

[Jobb a bölcsesség a hadakozó szerszámoknál; és egy bűnös sok jót veszt el.]

Jobb a bölcsesség a harci szerszámoknál, de egy bűnös sok jót leronthat.

21

[A megholt legyek a patikáriusnak kenetit megbüdösítik, megerjesztik; [azonképen] hathatósabb a bölcseségnél, tisztességnél egy kicsiny balgatagság.]

A döglött légytől büdös lesz és megerjed a kenőcskészítő kenete. Ugyanúgy egy kis balgaság hatásosabb a bölcsességnél és a tisztességnél.

22

[A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél [van;] a bolondnak pedig szíve balkezénél.]

A bölcs ember szíve jobb keze felől van, a bolond szíve pedig a bal keze felől.

23

[A bolond, mikor az úton jár is, az ő elméje hiányos, és mindennek hirdeti, hogy ő bolond.]

Bármelyik úton jár is a bolond, értelme hiányos, és mindenkinek elárulja, hogy ő bolond.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

13 Isten útjai nem a mi útjaink
14 Bölcsesség és bolondság
17.Élvezd az életet!
18. Többet ésszel, mint erővel!
Élvezd az életet!
Mindenkinek egy a sorsa?