Online Biblia

1

Abban az időben monda az Úr nékem: Faragj magadnak két kőtáblát, az előbbiekhez hasonlókat, és jőjj fel hozzám a hegyre, és csinálj faládát.

Abban az időben azt mondta nekem az ÚR: Faragj magadnak két, az előbbiekhez hasonló kőtáblát, jöjj föl hozzám a hegyre, és csinálj faládát is.

2

És felírom a táblákra azokat az ígéket, a melyek az előbbi táblákon valának, a melyeket széttörtél; és tedd azokat a ládába.

Fölírom rájuk az előző táblák igéit, amelyeket összetörtél, és tedd azokat a ládába.

3

Csinálék azért ládát sittim-fából, és faragék két kőtáblát is, az előbbiekhez hasonlókat; és felmenék a hegyre, és a két kőtábla kezemben vala.

Készítettem tehát egy akácfa ládát, és faragtam két, az előbbiekhez hasonló kőtáblát, és fölmentem a hegyre a két kőtáblával a kezemben.

4

És felírá a táblákra az előbbi írás szerint a tíz ígét, a melyeket szólott vala az Úr ti hozzátok a hegyen, a tűznek közepéből a gyülekezésnek napján, és átadá az Úr azokat nékem.

Ő pedig fölírta a táblákra az előbbi írás szerint a tíz igét, amelyet a hegyen mondott nektek az ÚR a tűz közepéből a gyülekezés napján, és átadta nekem azokat az ÚR.

5

Akkor megfordulék és alájövék a hegyről, és betevém a táblákat a ládába, a melyet csináltam vala, hogy ott legyenek, a miképen az Úr parancsolta vala nékem.

Én megfordultam, lejöttem a hegyről, a táblákat pedig beletettem a ládába, amelyet készítettem, hogy ott legyenek, amint az ÚR parancsolta nekem.

6

Izráel fiai pedig elindulának Beeróthból, a mely a Jákán fiaié, Moszérába. Ott halt meg Áron, és ugyanott el is temetteték, és Eleázár, az ő fia lőn pappá helyette.

Izráel fiai ezután elindultak Bené-Jaakán forrásaitól Mószérába. Ott halt meg Áron, és ott is temették el. Eleázár, a fia lett pappá helyette.

7

Innét indulának Gudgódba, Gudgódból pedig Jotbatába, [bő]vízű patakok földére.

Innen Gudgódba indultak, Gudgódból pedig Jotbátába, a bővizű patakok földjére.

8

Abban az időben választá ki az Úr a Lévi törzsét, hogy hordozza az Úr szövetségének ládáját, [és] hogy az Úr előtt álljon, és néki szolgáljon, és hogy áldjon az ő nevében mind e napig.

Abban az időben választotta ki az ÚR Lévi törzsét, hogy hordozza az ÚR szövetségládáját, és hogy az ÚR színe előtt álljanak az ő szolgálatára, és hogy áldást mondjanak az ő nevével, ahogy ezt máig is teszik.

9

Ezért nem volt része és öröksége a Lévinek az ő atyafiaival; az Úr az ő öröksége, a miképen megmondotta vala néki az Úr, a te Istened.

Ezért nem kapott örökséget Lévi a testvéreivel. Az ÚR az ő öröksége, ahogyan megmondta neki az ÚR, a te Istened.

10

Én pedig ott állottam a hegyen, mint az előbbi napokban, negyven nap és negyven éjjel: és meghallgata engem az Úr akkor is, és nem akara téged elveszteni az Úr.

Én pedig ott álltam a hegyen úgy, mint annak előtte negyven nap és negyven éjjel. És meghallgatott engem az ÚR akkor is, és nem akart elveszteni téged.

11

És monda az Úr nékem: Kelj fel, menj és járj a nép előtt, hogy bemenjenek és bírják a földet, a mely felől megesküdtem az ő atyáiknak, hogy nékik adom.

Ezután azt mondta nekem az ÚR: Menj, és indulj útnak a nép élén, hadd menjenek be, és hadd vegyék birtokba a földet, amelyet esküvel ígértem meg atyáiknak, hogy nekik adom.

12

Most pedig, óh Izráel! mit kíván az Úr, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az Urat, a te Istenedet; hogy minden ő utain járj, és szeresd őt, és tiszteljed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, és teljes lelkedből,

Most pedig, ó, Izráel, mit kíván az ÚR, a te Istened tőled? Csak azt, hogy féljed az URat, a te Istenedet, hogy mindenben az ő útjain járj, és szeresd őt, és tiszteld az URat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből.

13

Megtartván az Úrnak parancsolatait és rendeléseit, a melyeket én ma parancsolok néked, hogy jól legyen dolgod!

Tartsd meg az ÚR parancsolatait és rendelkezéseit, amelyeket ma parancsolok neked, hogy jó dolgod legyen!

14

Ímé az Úréi, a te Istenedéi az egek, és az egeknek egei, a föld, és minden, a mi rajta van!

Íme, az ÚRéi, a te Istenedéi az egek és az egeknek egei, a föld és minden, ami azon van.

15

De egyedül a ti atyáitokat kedvelte az Úr, hogy szeresse őket, és az ő magvokat: titeket választott ki ő utánok minden nép közül, a mint e mai napon [is látszik].

De egyedül a ti atyáitokat kedvelte meg az ÚR, hogy szeresse őket és utódaikat. Titeket választott ki valamennyi nép közül, ahogy ezt mindmáig láthatjátok.

16

Metéljétek azért körül a ti szíveteket, és ne legyetek ezután keménynyakúak;

Metéljétek azért körül a szíveteket, és ne legyetek ezután keménnyakúak.

17

Mert az Úr, a ti Istenetek, isteneknek Istene, és uraknak Ura; nagy, hatalmas és rettenetes Isten, a ki nem személyválogató, sem ajándékot el nem fogad.

Mert az ÚR, a ti Istenetek isteneknek Istene, és uraknak Ura. Nagy, hatalmas és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.

18

Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek; szereti a jövevényt, adván néki kenyeret és ruházatot.

Igazságot szolgáltat az árvának és az özvegynek, szereti a jövevényt, kenyeret és ruhát ad neki.

19

Szeressétek azért a jövevényt; mert [ti is] jövevények voltatok Égyiptom földén.

Szeressétek tehát a jövevényt, mert ti is jövevények voltatok Egyiptom földjén.

20

Az Urat, a te Istenedet féljed, őt tiszteljed, ő hozzá ragaszkodjál, és az ő nevére esküdjél.

Az URat, a te Istenedet féld, őt tiszteld, őhozzá ragaszkodjál, és az ő nevére esküdj.

21

Ő a te dícséreted, és a te Istened, a ki azokat a nagy és rettenetes dolgokat cselekedte veled, a melyeket láttak a te szemeid.

Őt dicsérjed, mert ő a te Istened, aki azokat a nagy és félelmes dolgokat tette veled, amelyeket saját szemeddel láttál.

22

A te atyáid hetvenen mentek vala alá Égyiptomba; most pedig az Úr, a te Istened megsokasított téged, mint az égnek csillagait!

Atyáid hetvenen mentek le Egyiptomba, most pedig az ÚR, a te Istened úgy megsokasított téged, mint az ég csillagait.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Döntéseiben
Jézus szavai egy bevándorlós világhoz
Személyválogatás