Online Biblia

1

Mert magatok tudjátok, atyámfiai, hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló;

Ti magatok is tudjátok, testvéreim, hogy hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló,

2

Sőt inkább, noha elébb már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt Filippiben, a mint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek [is] hirdessük az Isten evangyéliomát sok tusakodással.

hanem amint tudjátok, noha előbb szenvedés és bántalmazás ért bennünket Filippiben, bátorságot merítettünk Istenünktől, hogy nektek is hirdessük az Isten evangéliumát sok tusakodással.

3

Mert a mi buzdításunk nem hitetésből [van,] sem nem tisztátalanságból, sem nem álnokságból:

Mert a mi buzdításunk nem hitegetésből van, nem is tisztátalanságból, sem nem álnokságból,

4

Hanem a miképen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az evangyéliomot, akképen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, a ki megvizsgálja a mi szívünket.

hanem mint akiket Isten kipróbált, hogy ránk bízza az evangéliumot, s úgy szólunk, mint akik nem az emberek tetszését keressük, hanem az Istenét, aki megvizsgálja szívünket.

5

Mert sem hízelkedő beszéddel, a mint tudjátok, sem telhetetlenség színében nem léptünk fel soha, Isten a bizonyság;

Mert nem léptünk fel soha hízelgő beszéddel, amint tudjátok, sem leplezett kapzsisággal – Isten a tanúnk –,

6

Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól, holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai.

s nem kerestünk emberektől dicsőséget, sem tőletek, sem másoktól.

7

De szívélyesek valánk ti közöttetek, a miként a dajka dajkálgatja az ő gyermekeit.

Bár tekintéllyel léphettünk volna fel, mint Krisztus apostolai, mégis szelídek voltunk közöttetek, mint a gyermekét dajkáló anya.

8

Így felbuzdulva irántatok, készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten evangyéliomát, hanem a mi magunk lelkét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk.

Ennyire megkedveltünk titeket, és készek voltunk közölni veletek nemcsak az Isten evangéliumát, hanem a magunk lelkét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek.

9

Emlékez[het]tek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és bajlakodásunkra: mert éjjel-nappal munkálkodva hirdettük néktek az Isten evangyéliomát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek.

Bizonyára emlékeztek, testvéreim, a mi fáradozásunkra és vesződségünkre, mert éjjel-nappal munkálkodtunk, és úgy hirdettük nektek az Isten evangéliumát, hogy senkit meg ne terheljünk közületek.

10

Ti [vagytok] bizonyságok és az Isten, milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk előttetek, a kik hisztek.

Ti vagytok rá a tanúk és Isten, milyen szentül, igazán és feddhetetlenül éltünk közöttetek, akik hisztek.

11

Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, [úgy] intettünk és buzdítgattunk egyenként mindnyájatokat.

Azt is tudjátok, hogy úgy intettünk és buzdítgattunk egyenként benneteket, mint az apa a gyermekeit,

12

És kérve kértünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, a ki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.

és kérve kértünk, hogy Istenhez méltó módon éljetek, aki az ő országába és dicsőségébe hív titeket.

13

Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy valósággal az [is]), a mely munkálkodik is ti bennetek, a kik hisztek.

Azért pedig szüntelen hálát adunk Istennek, hogy amikor befogadtátok az Isten általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, aminthogy valóban az, amely munkálkodik is bennetek, akik hisztek.

14

Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, a melyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, miként azok is a zsidóktól,

Mert ti, testvéreim, követői lettetek az Isten gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanazt szenvedtétek el ti is saját honfitársaitoktól, mint ők a zsidóktól,

15

A kik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket [is] üldöznek, és az Istennek nem tetszenek, és minden embernek ellenségei;

akik megölték az Úr Jézust és a prófétákat, és minket is üldöznek, és Istennek nem tetszenek, és minden ember ellenségei.

16

A kik megtiltják nékünk, hogy a pogányoknak ne prédikáljunk hogy üdvözüljenek; hogy mindenkor betöltsék bűneiket; de végre utólérte őket az [Isten] haragja.

Bennünket pedig akadályoznak abban, hogy a pogányoknak prédikáljunk, hogy üdvözüljenek, és így teszik teljessé mindenkor bűneiket, de végül utolérte őket az Isten haragja.

17

Mi pedig, atyámfiai, a mint elszakasztatánk tőletek egy kevés ideig, arczra, nem szívre nézve, annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk, hogy szemtől-szemben láthassunk titeket.

Mi pedig, testvéreim, miután rövid időre elszakadtunk tőletek külsőleg, de szívünkben nem, mert annál inkább, nagy vágyakozással igyekszünk, hogy szemtől szemben láthassunk titeket.

18

Azért menni [is] akartunk hozzátok, kiváltképen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán.

Mert egyszer is, másszor is el akartunk menni hozzátok, kiváltképpen én, Pál, de megakadályozott minket a Sátán.

19

Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk koronája? Avagy nem azok [lesztek-]é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus előtt az ő eljövetelekor?

Mert ki a mi reménységünk, örömünk és dicsekvésünk koronája, ha nem ti a mi Urunk Jézus előtt az ő eljövetelekor?

20

Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

5. Isten tetszését keresve
6. Ember vagy Isten beszéde?
7. Elhívatásotokhoz méltóan
8. Isten beszédének ereje a szenvedésben
9. Szorongattatások között
A keresztények szelidsége
A lelkipásztor célja és a Sátán
Az evangélium és az apai szeretet
Az evangélium fontossága a testvéri szeretetben
Batorság és evangelizáció
Bensőben munkálkodó IGE
Hitelesített evangélium
Isten igéjét fogadjuk, mint Isten igéjét
Szolgálat és Krisztus várása