- 1
- A tizenegyedik esztendőben, a hónap első napján így szólt hozzám az ÚR szava:
- 2
- Embernek fia! Mivel Tírusz ezt mondta Jeruzsálemről: „Hahaha!”, összetört a népek kapuja, fölnyílt előttem! Én megtelek, ő pedig elpusztul!
- 3
- Ezért így szól az én Uram, az ÚR: Íme, ellened fordulok, Tírusz, és sok nemzetet hozok ellened, miként a tenger fölhozza hullámait.
- 4
- Szétrombolják Tírusz kőfalait, lerontják tornyait, még a port is lesöpröm róla, és csupasz sziklává teszem.
- 5
- Hálók kivetőhelye lesz a tenger közepén, mert én szóltam – ezt mondja az én Uram, az ÚR –, hogy nemzetek zsákmánya lesz!
- 6
- Leányait, akik a mezőségen vannak, fegyver öli meg, és majd megtudják, hogy én vagyok az ÚR.
- 7
- Mert így szól az én Uram, az ÚR: Íme, elhozom Tírusz ellen Nebukadneccart, Babilón királyát, a királyok királyát északról, lovakkal, harci szekerekkel, lovasokkal, sereggel és sok néppel.
- 8
- Leányaidat ott a mezőségen fegyverrel öli meg, ostromművet épít veled szemben, sáncot tölt, és pajzsot emel ellened.
- 9
- Faltörő kosával ütteti kőfalaidat, és fegyvereivel lerontja tornyaidat.
- 10
- Belep téged porával lovainak sokasága. Megrendülnek kőfalaid a lovasoknak és a szekerek kerekeinek a robaja miatt, amikor bemennek kapuidon, ahogyan berontanak a megostromlott városba.
- 11
- Lovainak patája tapossa minden utcádat, népedet fegyverrel öli meg, és erősséged oszlopai a földre dőlnek.
- 12
- Zsákmányul ejtik gazdagságodat, és elragadják áruidat. Ledöntik kőfalaidat, és lerombolják gyönyörűséges házaidat; köveidet, fáidat és még a porodat is a tenger közepébe hányják.
- 13
- Megszüntetem hangos éneklésed, citeráid zengése nem hallatszik többé.
- 14
- Csupasz sziklává teszlek, hálók kivetőhelye leszel, és többé nem építenek föl, mert én, az ÚR szóltam – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
- 15
- Így szól az én Uram, az ÚR Tírusznak: Bizony megrendülnek a szigetek romlásod zajától, amikor a sebesültek nyögnek, és a gyilkosok a benned lakókat leöldökölik!
- 16
- Leszáll trónjáról a tengeri népek minden fejedelme, elhajítják köntösüket, és levetik hímzett ruháikat. Rettegésbe öltöznek, a földre ülnek, és minden szempillantásban rémüldöznek és elborzadnak miattad.
- 17
- Siratóéneket kezdenek rólad, és azt mondják: Ó, hogyan vesztél el, te híres-neves város, amely a tenger mentén lakott, amely hatalmas volt a tenger miatt, mind ő, mind a lakói; akiktől mindenki félt, aki mellettük lakott!
- 18
- Íme, rettegnek a szigetek bukásod napján, és félelem tör a tengerben való szigetekre, hogy ilyen véged lett.
- 19
- Mert azt mondja az én Uram, az ÚR: Amikor kipusztult várossá teszlek, olyan várossá, amelyet nem laknak, amikor fölhozom rád a mélység árját, hogy elborítson a sok víz,
- 20
- akkor letaszítalak azokhoz, akik sírgödörbe szálltak, a hajdankor népéhez. A föld mélyében kell laknod, a hajdankor pusztaságaiban azokkal együtt, akik sírgödörbe szálltak, hogy többé senki se lakjék benned. És ha megmutattam dicsőségemet az élők földjén,
- 21
- rémséges véget vetek neked. Keresni fognak, de nem találnak meg soha többé – ezt mondja az én Uram, az ÚR.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
December 7
Kétéves:
- I. év: 1Kir 17
- II. év: Hab 1
- 3Jn 1:1-14
- Zsolt 126:1-6
- Péld 29:12-14
Példabeszéd
És rávette őt mesterkedéseivel, hízelgő ajkával elcsábította.