- 1
- Amikor Dávid egy kissé lejjebb jutott a hegytetőről, eléje jött Cíbá, Mefibóset szolgája két megnyergelt szamárral: kétszáz kenyér, száz kötés aszalt szőlő, száz csomó füge és egy tömlő bor volt rajtuk.
- 2
- A király megkérdezte Cíbától: Mit akarsz ezzel? Cíbá így felelt: A szamarak legyenek a király háza népéé, hogy rajtuk járjanak. A kenyér és a füge pedig a szolgáké, hogy egyenek, és a bor azé, aki megfárad a pusztában, hogy ihasson.
- 3
- A király azt kérdezte: Hol van most uradnak a fia? Cíbá így felelt a királynak: Íme, Jeruzsálemben maradt, mert azt mondta: Visszaadja ma nekem Izráel háza népe az én apám országát.
- 4
- A király azt mondta Cíbának: Legyen minden a tied, amije csak volt Mefibósetnek. Cíbá erre ezt felelte: Leborulok előtted. Légy ezután is kegyes hozzám, ó, uram, királyom!
- 5
- Amikor Dávid király eljutott Bahúrimig, íme, egy férfi jött ki onnan, aki Saul nemzetségéből való volt, név szerint Simei, Géra fia, és ahogy jött, szidalmazta őket.
- 6
- Kővel hajigálta Dávidot és Dávid király minden szolgáját, jóllehet az egész hadinép és a testőrség mindnyájan ott voltak az ő jobb és bal keze felől.
- 7
- Simei ezt mondta szitkozódása közben: Eredj, eredj, te vérszopó és istentelen ember!
- 8
- Most megfizet neked az ÚR Saul egész háza népének a véréért, aki helyett te uralkodsz, és odaadta az ÚR az országot fiadnak, Absolonnak. Íme, te nyomorúságban vagy, mert vérszopó ember vagy!
- 9
- Akkor azt mondta a királynak Abisaj, Cerújá fia: Hogyan szidalmazhatja ez a holt eb az én uramat, a királyt? Odamegyek, és fejét veszem!
- 10
- De a király azt mondta: Mi közöm van hozzátok, Cerújá fiai? Hadd szidalmazzon, mert az ÚR mondta neki: Szidalmazzad Dávidot. Így hát ki mondhatja neki: Miért műveled ezt?
- 11
- És azt mondta Dávid Abisajnak és minden szolgájának: Íme, a fiam, aki az én véremből származik, az én életemre tör. Hogyne tenné hát ezt ez a benjámini? Hagyjatok békét neki, hadd szidalmazzon, mert az ÚR mondta neki.
- 12
- Talán rátekint az ÚR a nyomorúságomra, és jóval fizet még ma nekem az ÚR az ő átka helyett.
- 13
- Így ment Dávid és hadinépe az úton. Simei pedig az átellenben levő hegyoldalon haladt, és menet közben átkozódott, és köveket hajigált velük szemben, és szórta a port.
- 14
- Miután a király és az egész vele levő nép fáradtan megérkeztek, ott megpihentek.
- 15
- Absolon pedig és az egész hadinép, Izráel férfiai, bementek Jeruzsálembe. Vele volt Ahitófel is.
- 16
- Amikor Dávid barátja, az arki Húsaj bement Absolonhoz, ezt mondta Absolonnak: Éljen a király, éljen a király!
- 17
- Absolon ezt felelte neki: Ez a barátod iránti szereteted? Miért nem mentél el a barátoddal?
- 18
- Húsaj így felelt Absolonnak: Azért nem, mert azé leszek, és azzal maradok, akit az ÚR, ez a nép és Izráel fiai választanak.
- 19
- És azután kinek szolgálnék szívesebben, mint a barátom fiának? Ahogy az apádat szolgáltam, ugyanúgy foglak téged is.
- 20
- Majd Absolon ezt mondta Ahitófelnek: Adjatok tanácsot, mit cselekedjünk!
- 21
- Ahitófel így felelt Absolonnak: Menj be apád másodfeleségeihez, akiket itthon hagyott, hogy őrizzék a házat, és egész Izráel megérti, hogy gyűlöltté tetted magadat apád előtt, és annál inkább megerősödik mindazoknak a keze, akik melletted vannak.
- 22
- Sátrat vontak tehát Absolonnak a tetőn, és bement Absolon az ő apja másodfeleségeihez egész Izráel szeme láttára.
- 23
- És Ahitófel tanácsát, melyet adott, abban az időben úgy tekintették, mintha Isten szavát kérdezték volna. Így tekintette Ahitófel minden tanácsát Dávid is, és Absolon is.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Szeptember 13
Kétéves:
- I. év: Ruth 4
- II. év: Ez 14:1-15:8
- 2Kor 13:1-14
- Zsolt 57:1-12
- Péld 23:9-11
Példabeszéd
A gonosz követ bajba jut, a hűséges követ azonban gyógyulást hoz.