Revideált Károli Biblia (Veritas) - 2. Királyok 18 | Online Biblia

Biblia

Keresés

Fejezetek

1: Hóséának, Élá fiának, Izráel királyának a harmadik esztendejében kezdett uralkodni Ezékiás, Áháznak, Júda királyának fia.
2: Huszonöt éves volt, amikor uralkodni kezdett, és huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyja neve Abí volt, Zekarjá leánya.
3: Az ÚR szemében kedves dolgot cselekedett, ahogy atyja, Dávid cselekedett.
4: Ő rontotta le a magaslatokat, törte össze az oszlopokat, és vágta ki az Asérát, és törte darabokra az érckígyót is, amelyet Mózes csinált. Mert mindeddig Izráel fiai tömjéneztek annak, és Nehustánnak nevezték.
5: Csak az ÚRban, Izráel Istenében bízott, és őutána nem volt hozzá hasonló Júda összes királya között, sem azok között, akik őelőtte voltak.
6: Mert az ÚRhoz ragaszkodott, nem hajolt el tőle, és megőrizte parancsolatait, amelyeket az ÚR Mózesnek parancsolt.
7: Vele volt az ÚR mindenütt, és ahova csak ment, eredményes volt. Elszakadt Asszíria királyától, és nem szolgált neki.
8: Leverte a filiszteusokat is, egész Gázát és határát az őrtornyoktól a kerített városokig.
9: Ezékiás király negyedik évében, amely Hóséának, Élá fiának, Izráel királyának hetedik esztendeje, feljött Salmaneszer, Asszíria királya Samária ellen, és ostrom alá vette.
10: Három esztendő múlva, Ezékiás hatodik esztendejében el is foglalta. Ez Hóséának, Izráel királyának kilencedik éve volt. Ekkor vették be Samáriát.
11: Asszíria királya elhurcolta Izráelt Asszíriába, és letelepítette Halahban, Hábórnál, a Gózán-folyó mellé és a médek városaiban.
12: Azért, mert nem hallgattak az ÚRnak, az ő Istenüknek szavára, hanem megszegték szövetségét, mindazt, amit Mózes, az ÚR szolgája parancsolt: nem hallgattak azokra, és nem is teljesítették.
13: Ezékiás király tizennegyedik esztendejében felvonult Szanhérib, Asszíria királya Júdának minden bekerített városa ellen, és elfoglalta azokat.
14: Akkor ezt az üzenetet küldte Ezékiás, Júda királya Asszíria királyához Lákisba: Vétkeztem, vonulj vissza innen! Amit rám rósz, elviselem! Asszíria királya Ezékiásra, Júda királyára háromszáz talentum ezüstöt és harminc talentum aranyat vetett ki.
15: És Ezékiás odaadott minden ezüstöt, amely az ÚR házában és a királyi palota kincsei között található volt.
16: Ugyanebben az időben szedette le az aranyat Ezékiás az ÚR templomának ajtajairól és az ajtófélfákról, amelyeket maga Ezékiás, Júda királya boríttatott be, és odaadta azokat Asszíria királyának.
17: De Asszíria királya mégis odaküldte Tartánt, Rabszáriszt és Rabsakét Lákisból Ezékiás király ellen igen nagy haddal Jeruzsálembe. Fölvonultak, és megérkeztek Jeruzsálem alá. Miután feljöttek és odaértek, megálltak a Felső-tó zsilipjénél, amely a ruhafestő útja mellett van.
18: Akkor kihívatták a királyt. És kiment hozzájuk Eljákim, Hilkijjáhú fia, aki a királyi palota gondnoka volt, Sebná, az íródeák és Jóáh, Ászáf fia, az emlékíró.
19: Rabsaké azt mondta nekik: Mondjátok meg Ezékiásnak: Ezt üzeni a király, Asszíria nagy királya: „Miben bizakodtál?
20: Amit mondtál, csak üres beszéd, hogy tanács és erő elegendő a hadakozáshoz! Vajon kiben bíztál, hogy föllázadtál ellenem?
21: Tán csak nem ebben a törött nádszálban, Egyiptomban bizakodsz? Aki erre támaszkodik, annak belemegy a kezébe, és átlyukasztja. Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindenkihez, aki benne bízik!
22: Vagy azt akarjátok nekem mondani: Mi az ÚRban, a mi Istenünkben bízunk? Hát nem ő-e az, akinek magaslatait és oltárait lerontotta Ezékiás? Mind Júdának, mind Jeruzsálemnek pedig megparancsolta: ez előtt az oltár előtt imádkozzatok itt, Jeruzsálemben!
23: Nosza, fogadj hát az én urammal, Asszíria királyával: Kétezer lovat adok neked, ha tudsz hozzájuk adni ugyanannyi lovast!
24: Hogy verhetnél vissza az én uram legkisebb hadnagyai közül csak egyet is, és hogyan bízhatnál Egyiptom harci szekereiben és lovasaiban?!
25: Vajon az ÚR tudta nélkül jöttem-e föl e hely ellen, hogy azt elveszítsem? Az ÚR mondta nekem: Menj föl e föld ellen, és pusztítsd el!”
26: Erre Eljákim, Hilkijjáhú fia, Sebná és Jóáh ezt mondta Rabsakénak: Beszélj, kérlek, a te szolgáiddal arám nyelven, hiszen megértjük. Ne beszélj velünk héberül e nép füle hallatára, amely a kőfalon van!
27: Így felelt nekik Rabsaké: Vajon csak a te uradhoz és hozzád küldött engem az én uram, hogy elmondjam e dolgokat, és nem e férfiakhoz is, akik a kőfalon ülnek, hogy azután veletek együtt egyék meg a saját ganéjukat, és igyák meg a saját vizeletüket?
28: Azzal odaállt Rabsaké, és zsidóul nagy hangosan így kezdett beszélni: Halljátok meg a királynak, Asszíria nagy királyának a beszédét!
29: Azt mondja a király: Meg ne csaljon titeket Ezékiás, mert nem szabadíthat meg titeket az ő kezéből.
30: Ne biztasson benneteket Ezékiás az ÚRral, ezt mondván: Bizonyosan megszabadít minket az ÚR, és nem adatik e város az asszíriai király kezébe!
31: Ne hallgassatok Ezékiásra, mert így szól Asszíria királya: Kössetek békét velem, és jöjjetek ki hozzám, és ki-ki egyék a maga szőlőjéből és a maga fügefájáról, és igyék kútjának vizéből,
32: míg eljövök, és elviszlek titeket a ti földetekhez hasonló földre, gabona- és bortermő földre, kenyeret és szőlőt adó földre, olajfát és mézet adó földre, hogy életben maradjatok, és ne haljatok meg. Ne higgyetek Ezékiásnak, mert félrevezet benneteket, amikor azt mondja: Az ÚR megszabadít minket!
33: Vajon a pogányok istenei megszabadították-e, ki-ki a maga földjét Asszíria királyának kezéből?
34: Hol vannak Hamát és Arpád istenei? Hol vannak Szefarvaim, Héna és Ivvá istenei? Megszabadították-e Samáriát az én kezemből?
35: E földön ki az az összes isten közül, aki megszabadíthatta volna országát az én kezemből? És az ÚR vajon kiszabadíthatná-e kezemből Jeruzsálemet?
36: De a hadinép hallgatott, nem felelt neki egy szót sem, mert a király azt parancsolta: Ne feleljetek neki!
37: Ezután Eljákim, Hilkijjáhú fia, a királyi palota gondnoka, Sebná, az íródeák és Jóáh, Aszáf fia, az emlékíró megszaggatott ruhákban Ezékiáshoz ment, és elmondták neki Rabsaké beszédét.

Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki

Igehirdetés.ma

Bálványok
Családi Áhítat