Online Biblia

1

És megszólalván Jézus, ismét példázatokban beszél vala nékik, mondván:

Jézus ismét példázatokban szólt hozzájuk:

2

Hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, a ki az ő fiának menyegzőt szerze.

Hasonló a mennyek országa a királyhoz, aki menyegzőt készített a fiának.

3

És elküldé szolgáit, hogy meghívják azokat, a kik a menyegzőre hivatalosak valának; de nem akarnak vala eljőni.

Elküldte szolgáit, hogy a hivatalosokat meghívják a menyegzőre, de azok nem akartak elmenni.

4

Ismét külde más szolgákat, mondván: Mondjátok meg a hivatalosoknak: Ímé, ebédemet elkészítettem, tulkaim és hízlalt állataim levágva vannak, és kész minden; jertek el a menyegzőre.

Ekkor más szolgákat küldött, hogy mondják meg a hivatalosoknak: Íme, ebédemet elkészítettem, ökreimet és hizlalt állataimat levágtam, minden készen van. Jöjjetek a menyegzőre!

5

De azok nem törődvén vele, elmenének, az egyik a maga szántóföldjére, a másik a maga kereskedésébe;

De azok mit sem törődve ezzel elmentek: az egyik a földjére, a másik a kereskedésébe.

6

A többiek pedig megfogván az ő szolgáit, bántalmazák és megölék őket.

A többiek pedig megragadták szolgáit, bántalmazták és megölték őket.

7

Meghallván pedig ezt a király, megharaguvék, és elküldvén hadait, azokat a gyilkosokat elveszté, és azoknak városait fölégeté.

A király ekkor haragra gerjedt, elküldte hadait, elvesztette a gyilkosokat, és városukat fölégette.

8

Akkor monda az ő szolgáinak: A menyegző ugyan készen van, de a hivatalosok nem valának méltók.

Majd azt mondta szolgáinak: A menyegző ugyan kész, de a hivatalosok nem voltak rá méltók.

9

Menjetek azért a keresztútakra, és a kiket csak találtok, hívjátok be a menyegzőbe.

Menjetek azért a keresztutakra, és akiket csak találtok, hívjátok el a menyegzőre.

10

És kimenvén azok a szolgák az útakra, begyűjték mind a kiket csak találtak vala, jókat és gonoszokat egyaránt. És megtelék a menyegző vendégekkel.

Kimentek azért a szolgák az utakra, és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat és jókat egyaránt. És megtelt a menyegző vendégekkel.

11

Bemenvén pedig a király, hogy megtekintse a vendégeket, láta ott egy embert, a kinek nem vala menyegzői ruhája.

Amikor bement a király, hogy megtekintse a vendégeket, látott ott egy embert, akinek nem volt menyegzői ruhája.

12

És monda néki: Barátom, mi módon jöttél ide, holott nincsen menyegzői ruhád? Az pedig hallgata.

Így szólt hozzá: Barátom, hogyan jöhettél be ide, holott nincs menyegzői ruhád? Az pedig hallgatott.

13

Akkor monda a király a szolgáknak: Kötözzétek meg a lábait és kezeit, és vigyétek és vessétek őt a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.

Akkor a király azt mondta a szolgáinak: Vigyétek el, és kötözzétek meg kezét-lábát, és vessétek őt a külső sötétségre; ott lesz majd sírás és fogcsikorgatás.

14

Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

Mert sokan vannak a hivatalosok, de kevesen a választottak.

15

Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe.

Ekkor a farizeusok elmentek, és tanácsot tartottak, hogyan fogják meg őt beszédében.

16

És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel.

Majd elküldték hozzá tanítványaikat a Heródes-pártiakkal együtt, akik ezt mondták: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy, az Isten útját igaz módon tanítod, és senkire sem vagy tekintettel, mert nem az emberek személyére nézel.

17

Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?

Mondd meg azért nekünk, mit gondolsz: szabad-e a császárnak adót fizetnünk, vagy nem?

18

Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók?

Jézus pedig, ismerve álnokságukat, így szólt: Mit kísértetek engem, képmutatók?

19

Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt.

Mutassatok nekem egy adópénzt! Azok pedig odavittek neki egy dénárt.

20

És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás?

Ekkor azt kérdezte tőlük: Kié ez a kép és a felirat?

21

Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek.

Azt felelték: A császáré. Akkor azt mondta nekik: Adjátok meg azért a császárnak azt, ami a császáré, Istennek pedig azt, ami az Istené!

22

És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének.

Amikor ezt meghallották, elcsodálkoztak, majd otthagyták, és elmentek.

23

Ugyanazon a napon menének hozzá a sadduczeusok, a kik a feltámadást tagadják, és megkérdezék őt,

Azon a napon a szadduceusok is felkeresték, akik azt állították, hogy nincs feltámadás, és egy kérdést intéztek hozzá:

24

Mondván: Mester, Mózes azt mondotta: Ha valaki magzatok nélkül hal meg, annak testvére vegye el annak feleségét, és támaszszon magot testvérének.

Mester, Mózes azt mondta: ha valaki gyermekek nélkül hal meg, a testvére vegye el annak feleségét, és támasszon utódot testvérének.

25

Vala pedig minálunk hét testvér: és az első feleséget vevén, meghala; és mivelhogy nem vala magzata, feleségét a testvérére hagyá;

Volt pedig nálunk hét testvér, és az első, miután megházasodott, meghalt, és mivelhogy nem volt utóda, feleségét a testvérére hagyta.

26

Hasonlóképen a második is, a harmadik is, mind hetediglen.

Hasonlóképpen a második is, a harmadik is, és így egészen a hetedikig.

27

Legutoljára pedig az asszony is meghala.

Végül az asszony is meghalt.

28

A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony? Mert mindeniké vala.

A feltámadáskor azért a hét közül melyiké lesz az asszony, mert mind a hétnek felesége volt?

29

Jézus pedig felelvén, monda nékik: Tévelyegtek, mivelhogy nem ismeritek sem az írásokat, sem az Istennek hatalmát.

Jézus így válaszolt nekik: Tévelyegtek, mivel nem ismeritek sem az Írásokat, sem az Isten hatalmát.

30

Mert a feltámadáskor sem nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az Isten angyalai a mennyben.

Mert a feltámadáskor nem házasodnak, férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint Isten angyalai a mennyben.

31

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok-é, a mit az Isten mondott néktek, így szólván:

A halottak feltámadása felől pedig nem olvastátok, amit Isten mondott nektek, amikor így szólt:

32

Én vagyok az Ábrahám Istene, és az Izsák Istene, és a Jákób Istene; az Isten nem holtaknak, hanem élőknek Istene.

„Én vagyok Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene”? Isten pedig nem a halottaknak, hanem az élőknek az Istene.

33

És a sokaság ezt hallván, csodálkozék az ő tudományán.

Amikor a sokaság ezt hallotta, elálmélkodott a tanításán.

34

A farizeusok pedig, hallván, hogy a sadduczeusokat elnémította vala, egybegyűlének;

A farizeusok pedig amikor meghallották, hogy a szadduceusokat elnémította, összegyűltek,

35

És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván:

majd egy törvénytudó közülük, próbára akarva tenni őt, megkérdezte tőle:

36

Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

37

Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

Jézus pedig így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből.

38

Ez az első és nagy parancsolat.

Ez az első és nagy parancsolat.

39

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

Ehhez hasonló a második: Szeresd felebarátodat, mint magadat.

40

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták.

41

Mikor pedig a farizeusok összegyülekezének, kérdezé őket Jézus,

Most, hogy a farizeusok így összegyűltek, megkérdezte tőlük Jézus:

42

Mondván: Miképen vélekedtek ti a Krisztus felől? kinek a fia? Mondának néki: A Dávidé.

Hogyan vélekedtek Krisztusról, kinek a fia? Azt mondták neki: Dávidé.

43

Monda nékik: Miképen hívja tehát őt Dávid lélekben Urának, ezt mondván:

Ismét kérdezte őket: De hát hogyan hívhatja őt Dávid a Lélek által urának, amikor azt mondja, hogy

44

Monda az Úr az én Uramnak: Ülj az én jobb kezem felől, míglen vetem a te ellenségeidet a te lábaid alá zsámolyul.

szólt az Úr az én Uramnak: ülj jobbom felől, míg ellenségeidet lábad alá nem vetem.

45

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, mi módon fia?

Ha tehát Dávid Urának hívja őt, hogyan lehet neki fia?

46

És senki egy szót sem felelhet vala néki; sem pedig nem meri vala őt e naptól fogva többé senki megkérdezni.

Erre senki sem tudott felelni neki egyetlenegy szót sem. Attól a naptól fogva nem is mert kérdezni tőle többé senki semmit.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

1. Szeretni Istent - de hogyan? első rész
2. Szeretni Istent - de hogyan? második rész
3. Szeretni Istent - de hogyan? harmadik rész
4. Szeretni Istent - de hogyan? negyedik rész
5. Szeretni Istent - de hogyan? ötödik rész
A királyi mennyegző
A királyi menyegző - Te ott leszel-e?
A szeretet parancsa
A tévelygés okai
Az otthonoktatás eszközei
Isten törvényeinek összegzése
Ki számodra Krisztus?
Királyi mennyegző!
Te kinek a képét hordozod?