Online Biblia

1

Igaz vagy Uram, hogyha perlek [is] veled; éppen azért hadd beszélhessek veled peres kérdésekről! Miért szerencsés az istentelenek útja? [Miért] vannak békességben mindnyájan a hűtlenkedők?

Igaz vagy, URam, hogyha perelek is veled. Éppen ezért hadd beszéljek veled peres kérdésekről! Miért szerencsés az istentelenek útja? Miért boldogul minden hűtlenkedő?

2

Beplántálod őket, meg is gyökereznek; felnevekednek, gyümölcsöt is teremnek; közel vagy te az ő szájokhoz, de távol vagy az ő szívöktől!

Elülteted őket, meg is gyökereznek, fölnövekednek, gyümölcsöt is teremnek. Közel vagy a szájukhoz, de a szívüktől távol!

3

Engem pedig ismersz te, Uram! látsz engem, és megvizsgáltad irántad való érzésemet: szakítsd külön őket, mint a mészárszékre való juhokat, és készítsd őket a megölésnek napjára!

Te ismersz engem, URam! Látsz engem, és megvizsgáltad, hogy milyen irántad a szívem. Válaszd külön őket, mint a mészárszékre való juhokat, és készítsd el őket a levágás napjára!

4

Meddig gyászoljon a föld, és [meddig] száradjon el minden fű a mezőn? A benne lakók gonoszsága miatt pusztul el barom és madár; mert azt mondják: Nem látja meg a mi végünket!

Meddig gyászol a föld, és meddig szárad minden fű a mezőn? A rajta lakók gonoszsága miatt pusztul el állat és madár, mert azt gondolják: Nem látja meg a mi végünket!

5

Hogyha gyalogokkal futsz, és elfárasztanak téged: mimódon versenyezhetnél a lovakkal? És [ha csak] békességes földön vagy bátorságban: ugyan mit cselekednél a Jordán hullámai között?

Ha gyalogosokkal futsz, és kifárasztanak téged, hogyan versenyezhetnél lovakkal? Ha csak békés földön vagy biztonságban, ugyan mit teszel majd a Jordán sűrűjében?

6

Bizony még a te atyádfiai és a te atyádnak háznépe is: ők is hűtlenül bántak veled; ők is tele torokkal kiabáltak utánad! Ne higyj nékik, még ha szépen beszélgetnek is veled!

Bizony még testvéreid és atyád háznépe is hűtlenül bánik veled, tele torokból kiabálnak utánad! Ne higgy nekik, még ha szépen beszélgetnek is veled!

7

Elhagytam házamat; ellöktem örökségemet, ellenségének kezébe adtam azt, a kit lelkem szeret.

Elhagytam házamat, eltaszítottam örökségemet, ellenségének kezébe adtam azt, akit lelkem szeret.

8

Az én örökségem olyanná lett hozzám, mint az oroszlán az erdőben; ordítva támadt ellenem; ezért gyűlölöm őt.

Örökségem olyan lett nekem, mint az oroszlán az erdőben. Ordítva támadt ellenem, azért meggyűlöltem.

9

Tarka madár-é az én örökségem nékem? Nem [gyűlnek-]é ellene madarak mindenfelől? Jőjjetek, seregeljetek össze mind ti mezei vadak; siessetek az evésre!

Tarka madár lenne az örökségem? Nem gyűlnek-e ellene a madarak mindenfelől? Jöjjetek, gyűljetek össze, ti mezei vadak mind, jöjjetek, egyetek!

10

Sok pásztor pusztította az én szőlőmet, taposta az én osztályrészemet; az én drága örökségemet sivatag pusztává tették!

Sok pásztor pusztította szőlőmet, taposta osztályrészemet. Drága örökségemet sivatagos pusztává tették.

11

Pusztává tették, felém sír, mint puszta! Elpusztíttatik az egész föld, mert nincs senki, a ki eszére térjen.

Pusztává tették, gyászban van előttem, mint a kopár föld! Elpusztult az egész ország, de senki sincs, aki észrevenné.

12

A pusztában levő minden magaslatra pusztítók érkeznek, mert az Úr fegyvere emészt a föld egyik szélétől a föld másik széléig; senkinek sem lesz békessége.

A puszta minden magaslatára pusztítók érkeznek, mert az ÚR fegyvere emészti az országot egyik szélétől a másik széléig. Senkinek sincs békessége.

13

Búzát vetettek és tövist aratnak; fáradnak, [de] nem boldogulnak, és szégyent vallotok a ti jövedelmetekkel az Úr haragjának búsulása miatt.

Búzát vetettek, és tövist aratnak, fáradoznak, de nem boldogulnak. Szégyent vallanak jövedelmükkel az ÚR izzó haragja miatt.

14

Ezt mondja az Úr minden én gonosz szomszédom felől, a kik hozzányúlnak az én örökségemhez, a melyet örökségül adtam az én népemnek, Izráelnek: Ímé, én kigyomlálom őket az ő földükből, és Júda házát [is] kigyomlálom közülök!

Azt mondja az ÚR minden gonosz szomszédom felől, aki hozzányúl az örökséghez, amelyet örökül adtam népemnek, Izráelnek: Íme, kigyomlálom őket földjükből, és Júda házát is kigyomlálom közülük!

15

És azután, ha majd kigyomlálom őket, ismét könyörülök rajtok, és visszahozom őket, kit-kit az ő örökségébe, és kit-kit az ő földére.

De ha már kigyomláltam őket, ismét megkönyörülök rajtuk, és visszahozom őket, mindenkit a maga örökségébe, a maga földjére.

16

És ha megtanulják az én népemnek utait, és az én nevemre esküsznek [ilyen módon:] Él az Úr! a mint megtanították népemet megesküdni a Baálra: akkor felépülnek majd népem között.

Ha jól megtanulják népem útjait, és így esküsznek nevemre: „Él az ÚR!” – ahogy megtanították népemet a Baalra esküdni –, akkor újjáépülnek majd népem között.

17

Ha pedig nem hallgatnak meg, akkor bizony kigyomlálom azt a népet, és elvesztem, azt mondja az Úr.

Ha pedig nem hallgatnak rám, akkor bizony kigyomlálom azt a népet, és elveszítem – ezt mondja az ÚR.

Színjelzés

• Károli Gáspár Fordítás
• Revideált Károli Biblia (Veritas)

Igehirdetés.ma

Jeremiás pere az Úrral