- 1
- Mikor pedig bevitték az Isten ládáját és elhelyezék azt a sátor közepén, a melyet Dávid annak számára felállított vala: áldozának egészen égő- és hálaáldozatokkal az Isten előtt.
- 2
- És mikor Dávid elvégezte az egészen égőáldozatot és a hálaáldozatot, az Úr nevében megáldá a népet.
- 3
- És osztogata minden Izráelitának, férfinak úgy, mint asszonynak egy-egy kenyeret, és egy-egy darab húst és egy-egy kalácsot.
- 4
- És rendele az Úr ládája elé a Léviták közül szolgákat, a kik hirdessék, tiszteljék és dícsérjék az Urat, Izráel Istenét.
- 5
- Asáf vala a fő, utána másodrenden Zakariás, Jéhiel, Semirámót, Jékhiel, Mattithja, Eliáb, Benája és Obed-Edom. Jéhiel lantokkal és cziterákkal, Asáf pedig czimbalmokkal énekel vala;
- 6
- Továbbá Benája és Jaháziel papok kürtölnek vala szüntelen az Isten szövetségének ládája előtt.
- 7
- Azon a napon adott Dávid először [éneket] az Úrnak dícséretére Asáfnak és az ő atyjafiainak kezébe.
- 8
- Dícsérjétek az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek minden népek között az ő nagy dolgait.
- 9
- Énekeljetek néki, mondjatok dícséretet néki, beszéljetek minden csudálatos dolgairól.
- 10
- Dicsekedjetek az ő szent nevében; örvendezzen szívök azoknak, a kik az Urat keresik.
- 11
- Keressétek az Urat és az ő erősségét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
- 12
- Emlékezzetek meg az ő csudálatos dolgairól, a melyeket cselekedett, az ő csudáiról és az ő szájának ítéletiről.
- 13
- Óh Izráelnek, az ő szolgájának magva! Jákóbnak, az ő választottjának fiai!
- 14
- Ez az Úr, a mi Istenünk; az egész földön az ő ítéletei!
- 15
- Emlékezzetek meg örökké az ő szövetségéről, és az ő beszédéről, a melyet parancsolt, ezer nemzetségig;
- 16
- A melyet szerzett Ábrahámmal; és az Izsáknak tett esküjéről.
- 17
- Amelyet állíta Jákóbnak [örök] végzésül, Izráelnek örökkévaló szövetségül,
- 18
- Mondván: A Kanaán földét néked adom, hogy legyen néktek örökségtek.
- 19
- Midőn ti számszerint kevesen valátok, igen kevesen, és zsellérek azon a földön;
- 20
- Mert járnak vala egyik nemzetségtől a másikhoz, és egyik országból más országba:
- 21
- Mégsem engedé senkinek őket bántani, sőt még a királyokat is megbünteté érettök.
- 22
- [Ezt mondván:] Az én felkentjeimet ne bántsátok, prófétáimnak se ártsatok.
- 23
- Mind ez egész föld énekeljen az Úrnak, napról-napra hirdessétek az ő szabadítását.
- 24
- Beszéljétek a pogányok között az ő dicsőségét, minden népek között az ő csudálatos dolgait;
- 25
- Mert nagy az Úr és igen dícsérendő, és rettenetes minden istenek felett;
- 26
- Mert a pogányoknak minden isteneik csak bálványok, de az Úr teremtette az egeket.
- 27
- Dicsőség és tisztesség van ő előtte, erősség és vígasság az ő helyén.
- 28
- Adjatok az Úrnak, népeknek nemzetségei, adjatok az Úrnak dicsőséget és erősséget!
- 29
- Adjatok az Úr nevének dicsőséget, hozzatok ajándékot, és jőjjetek eleibe, imádjátok az Urat a szentség ékességében.
- 30
- Rettegjen az egész föld az ő orczájától; a föld kereksége is megerősíttetik, hogy ne ingadozzék.
- 31
- Örüljenek az egek, és örvendezzen a föld, és mondják a pogányok között: az Úr uralkodik!
- 32
- Zengjen a tenger és az ő teljessége; örvendezzen a mező és minden, a mi azon van.
- 33
- Akkor örvendezni kezdenek az erdőnek fái az Úr előtt, mikor eljövend megítélni a földet.
- 34
- Tiszteljétek az Urat, mert igen jó, mert örökkévaló az ő irgalmassága.
- 35
- És mondjátok: Tarts meg minket, mi szabadító Istenünk, gyűjts össze minket, és szabadíts meg a pogányoktól, hogy a te szent nevedet tisztelhessük, dicsekedhessünk a te dícséretedben!
- 36
- Áldott legyen az Úr, Izráel Istene öröktől fogva mindörökké! És monda a sokaság: Ámen! és dícséré az Urat.
- 37
- Ott hagyá azért [Dávid] az Úr szövetségének ládájánál Asáfot és az ő atyjafiait, hogy a láda előtt szüntelen minden napon szolgáljanak,
- 38
- Obed-Edomot és az ő hatvannyolcz atyjafiát (Obed-Edom pedig a Jedithun fia) és Hósát pedig ajtónállóknak.
- 39
- Sádók papot pedig és az ő pap atyjafiait, az Úr sátora előtt [hagyá] a magaslaton, mely Gibeonban vala;
- 40
- Hogy áldozzanak az Úrnak szüntelen égőáldozattal az égőáldozatnak oltárán minden reggel és estve, és hogy mindent a szerint [cselekedjenek,] a mint megiratott az Úr törvényében, melyet parancsolt vala az Izráelnek,
- 41
- Hémánt is és Jédutunt velök [hagyá,] és többeket is választott, a kik nevök szerint megneveztettek, hogy az Urat dícsérjék, mert az ő irgalmassága örökkévaló.
- 42
- És ő velök Hémánt és Jédutunt kürtökkel, czimbalmokkal és az Isten énekének szerszámaival. A Jédutun fiait pedig kapunállókká [tevé].
- 43
- Akkor eltávozék az egész nép, kiki az ő házához. Dávid pedig visszatére, hogy az ő háznépét is megáldja.
Kapcsolódó igehirdetések: Be Ki
Kalauz
Június 15
Kétéves:
- I. év: 5Móz 1
- II. év: Ézs 29
- ApCsel 10:1-23a
- Zsolt 133:1-3
- Péld 17:7-8
Példabeszéd
Az örvendező szív megvidámítja az arcot, de a szív bánata összetöri a lelket.